Dr. Romul Boilă
Részletek dr. Romul Boilă tanulmányából - alkotmánytervezet és indoklás
E tanulmányt azon meggyőződéstől áthatva hozom nyilvánosságra, hogy elérkezett a tizenkettedik óra, amikor meg kell oldanunk a területileg kiegészült román állam újjászervezésének kérdését. Szerény véleményem szerint e megoldás módjától függ országunk jövője.

Tizenhárom esztendeje, amióta a román állami életben tevékenykedem, tanulmányozom az embereket, az erkölcsöket, az intézményeket, a politikai pártokat és a kormányzási módszereket. E tanulmányaim folyamán arra a következtetésre jutottam, hogy az állam alapvető berendezkedése korántsem felel meg a román nemzet életfeltételeinek. Alkotmányunk központosító tendenciájú. Tartalmaz néhány szerencsés alapelvet is, ám ezeket nem alkalmazták. Van írott alkotmányunk, de hiányzik a tényleges alkotmányos élet. Ebben a tekintetben minden hamis.

Vitathatatlan, hogy alkotmányos és parlamentáris állami élet nélkül a román nemzet híján marad a felemelkedés legjelentősebb eszközének, valamint tulajdon létezése és nemzeti állami léte legbiztosabb garanciájának.

A válság, amelyben vergődünk, nem oldható meg központosított intézményekkel és kormányzati módszerekkel, ezek ugyanis több évtizedre teljességgel kompromittálódtak. Ezeket bármilyen áron meg kell változtatni. Az egyetlen kiút az államgépezet széleskörű decentralizációja, ami lehetővé kell tegye az alkotmányos intézmények hamisításmentes bevezetését, egyebek között: a törvényességet, az alkotmányos és állampolgári jogok uralmát, a jogi és a vagyonbiztonságot, az államalkotó népünkben szunnyadó alkotó energiák tettekre késztetését.

Kolozsvár, 1931. augusztus 17.

Indoklás
Ma, csaknem tizenhárom esztendővel a román tartományoknak Óromániával való egyesülése után kénytelenek vagyunk megállapítani a szomorú tényt, hogy a területileg kiegészült román állam még mindig nem rendelkezik megfelelő és kielégítő államszervezettel, jóllehet időközben egységes alkotmányt dolgoztak ki.

Az államhatalom tekintélye veszélyesen alacsony szintre zuhant. Az államot műkedvelők vezetik, akik senki által sem korlátozva és mindennemű skrupulus nélkül egyik napról a másikra változtatják meg az organikus törvényeket. Az alkotmány világos előírásai ellenére törvényerejű rendeletek útján intézkednek.

Nincs az állami életnek egyetlen olyan vetülete sem, amely ne egy félelmetes káosz látványát mutatná.

Az egyesülés óta úgy telt el tizenhárom év, hogy az áhított célt - a román nemzet lelki egységének kiteljesítését - nem értük el.

A siralmas állapot, amelyben leledzünk, feljogosít azt hinnünk, hogy a nemzeti és állami létünk alapjait érintő rettenetes csőd miatt a felelősség az egyesülés óta meghonosodott kormányzati rendszert terheli. Azt a központosító rendszert, amely időről időre felemeli undorító hidrafejét, szétzülleszt, elpusztít mindent, gátolja az ország előrehaladását és a csatolt tartományok fiainak boldogulását, akik oly nagy lelkesedéssel igyekeztek az anyaország kebelére.

Az előzetes tervezet mindenekelőtt elveti a kormányzás és törvényhozás központosító és kizárólagos eszméjét, amelyben minden rossz okát látja.

A központi parlament és az egyetlen törvényhozó szerv nemcsak az egyesülést követő törvénytelen és csalárd létrehozása folytán vált hitelvesztetté, hanem munkálatainak módja folytán is.

Tervezetem a központi parlament helyébe egy államtanácsot állít, amely összetétele, széles hatásköre, valamint tagjainak alacsony száma folytán arra lesz hivatott, hogy kellő eréllyel végezze el mindazt, amit a parlament, amely nem rendelkezett e jogkörrel nem tudott elvégezni. E központi szerv, amely a nemzet legkiválóbb fiaiból áll majd, az állam egységének és oszthatatlanságának állandó és kimeríthetetlen kifejezője lesz.

A központi kormányzat és törvényhozás azon ügyletekre és államügyekre, korlátozódik, amelyek szorosan kapcsolódnak az állam létezéséhez, egységéhez és oszthatatlanságához.

Tervezetem előirányozza egy központi kormány létrehozását, amelynek tagjait az államtanács kebeléből jelölik ki a parlamenti elv alapján, ám a közigazgatást, pontosabban a közügyek intézését - a külügyek és a hadügy kivételével - a decentralizált szervezetek hatáskörébe utalja.

A legjelentősebb újítás a tartományi gyűlés (diéta) és kormány intézményének bevezetése, amelyek a három tartományban alakulnak meg; Munténiában, Moldvában és Erdélyben, és arra hivatottak, hogy létezésük által az alkotmányos államélet letéteményesei legyenek, annak minden áldásával egyetemben, amilyen többek között a hiteles parlamenti élet, a közjog uralma,a köztisztviselők felelőssége minden szinten, a tiszta közélet, a törvényesség,a jogbiztonság és -folytonosság. A tartományi gyűlés egyetlen kamarából fog állni, és az összes képviselők létszáma nem fogja meghaladni a központi parlament mindkét házának egykori létszámát.

Az összes képviseleti testületek, úgy mint az államtanács és a tartományi gyűlések, együttesen alkotják a nemzeti Képviselőházat, amely által a román nemzetnek alkalma nyílik állást foglalni az államélet döntő pillanataiban.

Tervezetem semmiben nem érinti a monarchia intézményét, legfeljebb pontosítást nyernek a király jogai, oly módon alátámasztva, ahogyan azt a monarchikus kormányforma tekintélye megköveteli.

     A teljes, román nyelvû változat: romulboila_studiu.doc
E tanulmányt azon meggyőződéstől áthatva hozom nyilvánosságra, hogy elérkezett a tizenkettedik óra, amikor meg kell oldanunk a területileg kiegészült román állam újjászervezésének kérdését. Szerény véleményem szerint e megoldás módjától függ országunk jövője.

Tizenhárom esztendeje, amióta a román állami életben tevékenykedem, tanulmányozom az embereket, az erkölcsöket, az intézményeket, a politikai pártokat és a kormányzási módszereket. E tanulmányaim folyamán arra a következtetésre jutottam, hogy az állam alapvető berendezkedése korántsem felel meg a román nemzet életfeltételeinek. Alkotmányunk központosító tendenciájú. Tartalmaz néhány szerencsés alapelvet is, ám ezeket nem alkalmazták. Van írott alkotmányunk, de hiányzik a tényleges alkotmányos élet. Ebben a tekintetben minden hamis.

Vitathatatlan, hogy alkotmányos és parlamentáris állami élet nélkül a román nemzet híján marad a felemelkedés legjelentősebb eszközének, valamint tulajdon létezése és nemzeti állami léte legbiztosabb garanciájának.

A válság, amelyben vergődünk, nem oldható meg központosított intézményekkel és kormányzati módszerekkel, ezek ugyanis több évtizedre teljességgel kompromittálódtak. Ezeket bármilyen áron meg kell változtatni. Az egyetlen kiút az államgépezet széleskörű decentralizációja, ami lehetővé kell tegye az alkotmányos intézmények hamisításmentes bevezetését, egyebek között: a törvényességet, az alkotmányos és állampolgári jogok uralmát, a jogi és a vagyonbiztonságot, az államalkotó népünkben szunnyadó alkotó energiák tettekre késztetését.

Kolozsvár, 1931. augusztus 17.

Indoklás
Ma, csaknem tizenhárom esztendővel a román tartományoknak Óromániával való egyesülése után kénytelenek vagyunk megállapítani a szomorú tényt, hogy a területileg kiegészült román állam még mindig nem rendelkezik megfelelő és kielégítő államszervezettel, jóllehet időközben egységes alkotmányt dolgoztak ki.

Az államhatalom tekintélye veszélyesen alacsony szintre zuhant. Az államot műkedvelők vezetik, akik senki által sem korlátozva és mindennemű skrupulus nélkül egyik napról a másikra változtatják meg az organikus törvényeket. Az alkotmány világos előírásai ellenére törvényerejű rendeletek útján intézkednek.

Nincs az állami életnek egyetlen olyan vetülete sem, amely ne egy félelmetes káosz látványát mutatná.

Az egyesülés óta úgy telt el tizenhárom év, hogy az áhított célt - a román nemzet lelki egységének kiteljesítését - nem értük el.

A siralmas állapot, amelyben leledzünk, feljogosít azt hinnünk, hogy a nemzeti és állami létünk alapjait érintő rettenetes csőd miatt a felelősség az egyesülés óta meghonosodott kormányzati rendszert terheli. Azt a központosító rendszert, amely időről időre felemeli undorító hidrafejét, szétzülleszt, elpusztít mindent, gátolja az ország előrehaladását és a csatolt tartományok fiainak boldogulását, akik oly nagy lelkesedéssel igyekeztek az anyaország kebelére.

Az előzetes tervezet mindenekelőtt elveti a kormányzás és törvényhozás központosító és kizárólagos eszméjét, amelyben minden rossz okát látja.

A központi parlament és az egyetlen törvényhozó szerv nemcsak az egyesülést követő törvénytelen és csalárd létrehozása folytán vált hitelvesztetté, hanem munkálatainak módja folytán is.

Tervezetem a központi parlament helyébe egy államtanácsot állít, amely összetétele, széles hatásköre, valamint tagjainak alacsony száma folytán arra lesz hivatott, hogy kellő eréllyel végezze el mindazt, amit a parlament, amely nem rendelkezett e jogkörrel nem tudott elvégezni. E központi szerv, amely a nemzet legkiválóbb fiaiból áll majd, az állam egységének és oszthatatlanságának állandó és kimeríthetetlen kifejezője lesz.

A központi kormányzat és törvényhozás azon ügyletekre és államügyekre, korlátozódik, amelyek szorosan kapcsolódnak az állam létezéséhez, egységéhez és oszthatatlanságához.

Tervezetem előirányozza egy központi kormány létrehozását, amelynek tagjait az államtanács kebeléből jelölik ki a parlamenti elv alapján, ám a közigazgatást, pontosabban a közügyek intézését - a külügyek és a hadügy kivételével - a decentralizált szervezetek hatáskörébe utalja.

A legjelentősebb újítás a tartományi gyűlés (diéta) és kormány intézményének bevezetése, amelyek a három tartományban alakulnak meg; Munténiában, Moldvában és Erdélyben, és arra hivatottak, hogy létezésük által az alkotmányos államélet letéteményesei legyenek, annak minden áldásával egyetemben, amilyen többek között a hiteles parlamenti élet, a közjog uralma,a köztisztviselők felelőssége minden szinten, a tiszta közélet, a törvényesség,a jogbiztonság és -folytonosság. A tartományi gyűlés egyetlen kamarából fog állni, és az összes képviselők létszáma nem fogja meghaladni a központi parlament mindkét házának egykori létszámát.

Az összes képviseleti testületek, úgy mint az államtanács és a tartományi gyűlések, együttesen alkotják a nemzeti Képviselőházat, amely által a román nemzetnek alkalma nyílik állást foglalni az államélet döntő pillanataiban.

Tervezetem semmiben nem érinti a monarchia intézményét, legfeljebb pontosítást nyernek a király jogai, oly módon alátámasztva, ahogyan azt a monarchikus kormányforma tekintélye megköveteli.

     A teljes, román nyelvû változat: romulboila_studiu.doc

Forditotta: Gelu Păteanu
2000.06.02.

a cikk *.pdf formátumban