HADHÁZY Zsuzsa
Provincia – a sajtó tükrében
 
Az április óta megjelenő Provinciával viszonylag keveset foglalkozott a sajtó, és viszonylag kevesen hivatkoztak az ott megjelent írásokra. Hogy miért, az külön tanulmányt érdemelne, most csak annyit jegyeznék meg, hogy a kérdések, amelyeket a melléklet tárgyal, kivétel nélkül érzékeny pontjai a román társadalomnak, és sokkal enyhébb megfogalmazások is felhördülést szoktak kiváltani az ország egysége és függetlensége fölött őrködőkből. Most azonban hallgatnak a hivatásos hazafiak, mintha éppen hallgatásukkal akarnák nem létezővé tenni a lapot. Persze az sincs kizárva, hogy nincsenek érveik.

Mindazáltal ezek a hónapok nem múltak el visszhangtalanul. A Cotidianul május 3-i száma már foglalkozik a Provincia első számával. Ioana Lupea cikke, A regionális identitás alakításának publicisztikai terve – A transzszilvanizmus fel élesztése (Un proiect publicistic de formare a unei identităţi regionale – Resucitarea transilvanismului) kimondja: „… a javarészt elvesztett regionális identitást újra fel kellene fedezni, újra kellene alkotni az új európai politikai összefüggésben. A transzszilvanizmus sok tanulmány és számtalan politikai polémia tárgya volt, és azt vetették szemére, hogy a romániai magyar közösségnek a területi szétdarabolásra irányuló stratégiája. A román politikai pártok megengedik a decentralizálást, de visszautasítják ezen az alapon a regionalizmust. (…) Azt lehet mondani, hogy az elit mind ez ideig semmilyen erőfeszítést nem tett a transzszilvanizmus újraalakítására, amelyet még a legnyitottabb elmék is utópizmusnak tartottak. (…) Múlt hónapban azonban két kiadvány, a Ziua de Ardeal és a Krónika megjelentette Provincia (www.provincia.ro) című mellékletének első számát.” A melléklet célkitűzéseinek ismertetése után Ioana Lupea leszögezi: a szerkesztőbizottság már „a választott névvel is mintha ki akarná fejezni a ma marginális és kifosztott térként felfogott provincia szó újrafogalmazásának szándékát.”

Ugyancsak a Cotidianulban olvashatjuk Ion Buduca cikkét [A Provincia a román sajtó történelmének első olyan kiadványa, amelyet a román-magyar kulturális párbeszédnek szenteltek („Provincia” este prima publicaţie din istoria presei româneşti consacrată dialogului cultural româno-maghiare)], amely a Provincia megjelenésének jelentőségét taglalja. Az október 4-én megjelent írás szerint „Íme, tíz posztkommunista évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megértsük: a felfogásbeli különbség ellenállt a kommunizmusnak, és ellenáll az új, demokratikus folyamatoknak is. Ebben az időben a román állam állandósította hagyományos tehetetlenségeit. (…) a román-magyar kérdés a kulturális különbségek alapjaitól függ és attól, amit összehasonlító történelemnek nevezhetnénk. (…) Így, a Provincia, amely a Ziua de Ardeal lap mellékleteként jelenik meg, először teszi meg eszméink piacán ezt a szolgálatot: a mintegy különböző barikádokról folytatott polémiát átalakította olyan párbeszéddé, amelyet az ugyanarra a barikádra való tartozás érzése lelkesít. Végtelenül fontos. Olyan, sajnos nem túl nagyszabású művelet, amelynek célja azoknak a gyanakvásoknak a feloldása, amelyek kölcsönösen fenntartják egymást, ha a párbeszéd polémia formáját ölti fel.”

A kolozsvári Szabadság című napilap november 7-i száma közli Tibori Szabó Zoltán Valter Roman és a magyar forradalom, avagy amikor Valter végképp legyőzte Ernőt című írásának első részét. A cikksorozatban a szerző a mostani román külügyminiszter apjának az 1956-os magyar forradalom vezetőinek Romániába való deportálásában és a Kádár-kormánynak való kiszolgáltatásában játszott szerepét ismerteti, kiindulópontként hivatkozva a Provincia 6-os számában megjelent Tofik Iszlamov-levélre, amelyben az orosz történész – vitába szállva Petre Roman azon állításával, miszerint apja tevékenységével kapcsolatban történelemhamisítást követett volna el – dokumentumokkal bizonyítja, hogy Valter Roman szerint ennek a térségnek második világháború utáni rendezése csak Erdély önállóságának helyreállításával képzelhető el.

Az orosz történésznek a Provinciában és a moszkvai Novaja i novejszaja isztoria című folyóiratban egy időben megjelent írásával foglalkozik az Evenimentul Zilei november 7-i száma is, amely a Provinciában közölt Valter Roman-levél mellett közli azt is, amelyet Petre Roman A szabadság mint felelősség című könyvében jelentetett meg, és amelynek tartalma ellentmond a Tofik Iszlamov által közölt levél tartalmával: „Bármelyik olvasó számára nyilvánvaló, hogy nem ugyanaz a személy írta őket. Kérdés, melyik bizonyul majd hamisítványnak és melyik hitelesnek” – teszi fel a kérdést a felvezető szerzője, Petru Romoşan.

Hogy a Provinciában közölt Tofik Iszlamov-írás milyen port vert fel, azt bizonyítja a România Liberă november 11-i száma is, amely szintén közli az orosz történész levelének részleteit.

Ugyancsak a Provincia 6-os számával foglalkozik Gabriela Adameşteanu a 22-es 45-ös számában. Ő azonban csak röviden tér ki az Iszlamov-levélre, és röviden említi meg Ágoston Hugó és Kelemen Attila írásait is: elsősorban Ovidiu Pecican Transzetnikus párt avagy polgári fórum? (Partid transetnic sau forum civic?) cikkével foglalkozik, amely az előző számban megjelent Molnár Gusztáv-interjú állításaival száll vitába. Molnár a mai romániai körülmények között szükségesnek látja egy transzetnikus párt létrehozását, amit viszont Pecican tagad: „Létrehozni egy – még egy! – új pártot! Nem tűnik számomra sikeres ötletnek, amikor a (román) színtér problémája éppen a pártosodás inflációja. (…) De van az elgondolásnak egy érvényes része: egy multikulturális vita- és cselekvést kezdeményező fórum létrehozása.” Molnár és Pecican eltérő állításával a transzetnikus politikai párt létrehozásának szükségességéről természetesen lehet vitatkozni, és ezt reméljük meg is teszik majd a szakemberek, éppen úgy, mint a Provinciában megjelent többi írás állításai kapcsán.

Az Observatorul cultural 38-as számában egy aláírás nélküli rövid írás felsorolja a lap munkatársainak nevét, ismerteti a megvitatott témákat, és megállapítja: „A dolog – hogy is mondjuk? – kényesebb oldala az, hogy az egyes, leginkább magyar értelmiségiek (élükön Molnár Gusztávval), által írt cikkek szigorúan regionalisták, (kon)föderalisták és egyes esetekben Erdély önállóságának kedvező árnyalatúak.”

Játéktér című rovatában a Provinciával foglakozik a Beszélő 9-10-es összevont száma is. A lap bemutatása után a budapesti folyóirat válogatást közöl az első öt szám írásaiból. Íme a szerzők és a címek listája: Molnár Gusztáv: „Premodern” provincia, Caius Dobrescu: Politikai megoldás-e az alkoholmentes sör?, Bakk Miklós: A szétfejlődés logikája, Gabriel Andeescu: Üllő és kalapács között a polgári nacionalizmus, Caius Dobrescu: A közös keresés útján, Sabina Fati: A különbözőségtől a különbözés tudatosításáig, Al. Cistelecan: Szónoklatok Erdélyért, Daniel Vighi: Az építéstől a leépítésig és vissza, Gabriel Andreescu: Az ortodox nacionalizmuson a sor, Daniel Barbu: Szubszidiaritás, kereszténydemokrácia és ortodoxia, Marius Cosmeanu: Posztkommunisták, tépelődők és demokraták, Ovidiu Pecican: Transzetnikus párt avagy polgári fórum?

2000.11.05.

a cikk *.pdf formátumban