JAKÓ Klára
Tudomány vagy a politika szolgálata
A Provincia körkérdése 
1. Kívánatosnak természetesen kívánatos lenne egy olyan Erdély-történet megírása, mely valamennyi itt élő/élt közösség múltját vizsgálná, átfogná. Ez a szaktudományi szempontok kielégítése mellett kedvező hatással lehetne a társadalom egészének történelmi tudatára (ha a szöveg népszerűsítő formában, több nyelven is megjelenne).

2. Ennek a valóban nagyon kívánatos tervnek a megvalósulása nem ígérkezik túl egyszerűnek.

Természetesen a már meglévő előtanulmányok felhasználásával, de ugyanakkor további korszerű módszerekkel végzett kutatások eredményeinek beépítésével lehetne elvégezni ezt a munkát.

Ennek a feladatnak az elvégzésére olyan szakembergárdára lenne szükség, amely (tagjai közül ki-ki a maga szakterületén) otthonosan mozogjon az Erdélyre vonatkozó teljes szakirodalomban (tehát első kézből ismerje a vonatkozó román, magyar, német történeti műveket). Ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy a kutatók közvetlenül meg tudják közelíteni, szólaltatni a forrásokat. Ez pedig Erdély múltjának esetében elsősorban latin, magyar, német, román és ószláv nyelvismeretet tesz szükségessé. Enélkül csak egyes részletkérdésekben képzelhető el az előrehaladás az erdélyi történelem kutatásában. Úgy vélem, ezen a téren, azaz a megfelelően képzett kutatók kinevelésében is nagyon sok még a tennivaló: elsősorban az egyetemi történészoktatásban lenne szükség sokféle (szemléleti, módszertani) változtatásra. Nagyon kívánatos lenne e célok elérése érdekében az is, hogy az Erdély történetének kutatásában alapvető fontosságú közgyűjteményekben (levéltárakban, könyvtárakban) olyanok dolgozzanak, akik maguk is szakemberei az erdélyi történelemnek, és rendelkeznek a már fentebb említett nyelv- és az ezekhez kapcsolódó paleográfiai ismerettel. Enélkül az itt őrzött anyagok lassan elnémulnak, hozzáférhetetlenekké, megközelíthetetlenekké válnak a kutatók számára.

Ugyanakkor egy ilyen mű megszületésének alapfeltétele az anakronisztikus szemlélet maradéktalan felszámolása. Ez a magától értetődő követelmény ugyanis az Erdély múltjával foglalkozó munkák közül még csak nagyon kevésben érvényesül. Ha ugyanis a különböző történeti jelenségeket, folyamatokat nem az adott korok politikai-gazdasági társadalmi-szellemi valóságába ágyazottan vizsgálják, hanem a 20., immáron 21. századi valóságot vetítik vissza, torz és hamis kép születik (amire ugyancsak szép számmal sorolhatnánk példákat). Ez a szemléletváltás mindaddig nem érvényesülhet, amíg az Erdély történetére vonatkozó kutatások valamennyi érintett nemzet esetében nem szűnnek meg a politika szolgálóivá válni. Ez pedig csak akkor lesz lehetséges (és itt ismét az egyetemi oktatás felelősségét kell hangsúlyoznom), ha olyan történésznemzedékek nőnek fel, amelyek a történelemben világosan meg tudják különböztetni a tudományt a politikától, és mindenekelőtt a tudományos igazság szolgálatát tartják feladatuknak.

Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy bár a cél nemes, és megvalósítása kívánatos lenne, a feltételeknek még meg kell érniük ahhoz, hogy ezt a feladatot a kor tudományos követelményeinek színvonalán meg lehessen oldani.

3. Maga a kérdésfeltevés tipikusan 20. század végi. Úgy gondolom, a „nemzetekfölötti” szemléletet a gazdaságtörténeti, eseménytörténeti, a kormányzással kapcsolatos kérdések igényelnék elsősorban, de a régebbi korokra vonatkozóan ez óvatosabb megközelítést igényel (hiszen magát a mai értelemben használt nemzetfogalmat sem vonatkoztathatjuk azokra az időkre). Tehát ez a bizonyos „nemzetekfölötti” megközelítés is csak úgy képzelhető el, ha nem jelenti a különböző etnikumok a gazdasági stb. élet területén megnyilvánuló sajátosságainak elhanyagolását. A látszat ellenére éppen ezeknek a kérdéseknek a megoldása igényelné a legátfogóbb Erdély-szemléletet, minden itt élő/élt etnikum múltjának legmélyrehatóbb ismeretét, mert csupán így születhet meg egy tárgyilagos „nemzetekfölöttiség”.

1962, Kolozsvár; BBTE, Történelem-filozófia Kar, adjunktus; Az első kolozsvári egyetemi könyvtár története és állományának rekonstrukciója (1579–1604), Szeged, 1991.


2001.02.05.

a cikk *.pdf formátumban