Daniel VIGHI
Temesvári hírek
Figyelő 
Itt van például a temesvári Nyugati Egyetem Bölcsészeti, Filozófiai és Történelmi Karának évkönyve, a Studii de istorie a Banatului (XXI-XXII., 1997-1998). Figyeljük meg mindenekelőtt azt az elcsépelt grafikai és nyomdai kivitelezést, amely az említetten kívül még olyan sok hasonló kiadványt jellemez (negatívan). Szólni kell még a kiadvány megjelenésének ritmustalanságáról (2000-ben jelenik meg az 1997-98-as szám), ami szintén meghatározó majd mindenik hasonló jellegű kiadványra. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó szerkesztőségek a kimondottan szervezésbeli nehézségeken kívül (amik elsősorban az anyagok leadásának idejére vonatkoznak) pénzügyi nehézségekkel is küzdenek. Megfigyelhető, hogy a nyugati egyetemi kiadványok grafikája hagyományosan elegáns és mértékletes, amihez hozzáadódik a kifogástalan szerkesztés és tördelés, a papír gyakran kiváló minősége, ami együttvéve különlegességet és egyéniséget kölcsönöz az említett kiadványoknak.

Az említett folyóirat mindazáltal változatos és tartalmas. Említsük meg először Doina Benea, Mihai Mafteiu, Ion Ionescu, Călin Timoc vagy Marius Grec, Mircea Mare vagy Simona Regep által jegyzett régészeti cikkeket. Annak a kulturális-politikai vonalnak a szempontjából, amelynek a Provincia elkötelezettje, és amelyek a regionális identitásról folyó viták forrásai lehetnének, érdekesek Mihaela Visceanu és Adriana Buzilă írásai a bánsági barokk művészetről és máig tartó fejlődéséről. Victor Neumann a Temeswarer Nachrichten című újságról írt kismonográfiájában a régió kultúráját vizsgálja a modern kor kezdetén, Marlen Negrescu számba veszi a XIX. század végének néhány, Temes vármegye közigazgatására vonatkozó törvénycikkelyét, Ioan Munteanu Alexandru Mocioni politikai tevékenységének haladó fogalmairól ír.

Vasile Râmneanţu a tanügyben kialakult román-jugoszláv kapcsolatokról kimutatja, hogy azok távolról sem voltak olyan idillikusak a Bánságban, mint ahogy azt a közvélemény hiszi. Ez is olyan sztereotípia, amely külön vizsgálódást érdemel.

Ami a Bánság kapcsolatait illeti a Mária Terézia császárnő idejebeli felvilágosodással, Victor Neumann a fentebb említett kismonográfiában tömör áttekintést nyújt a helyi kezdeményezésű temesvári német nyelvű sajtó kezdeteiről - ezeknek a kezdeményezéseknek egy része a Birodalom nagyvárosaiban is visszhangra talált.

A Studii de istorie a Banatului című folyóirat megjelenésének jelentősége „régiségében, az információk tartalmában, a terjesztett eszmékben, a múlt és a régió lakosságának fejlődése iránti érdeklődésben” áll. A közölt részletek önmagukban véve is érdekesek a kor ideológiájával összhangban álló, éppen a császári hatóságok által támogatott kulturális emancipáció történelme szempontjából. „A Mária Terézia császárnőnek tett ajánlások és II. Ferenc 1768-as, egy német nyelvű és egy román és szerb nyelvű nyomda létrehozására tett javaslatai eredményeképpen Mathaus Joseph Heimerl lefektette egy ilyen bánsági intézmény alapjait, és egyúttal Temeswarer Nachrichten (Temesvári hírek) címen kinyomtatta az első regionális kiadványt. Az újság Mathaus Heimerl tervei alapján és Clary und Altringen gróf, Temesvár közigazgatása elnökének és a Bánság guvernátorának támogatásával 1771. április 18-án jelent meg. Modelljéül a bécsi, pozsonyi és pesti újságok szolgáltak.” (Studii de istorie a Banatului, 121. o.)

Victor Neumann egyebek között J. J. Ehrlernek egy írását is közli, amelyet az „a bécsi udvar kezdeményezte közigazgatási reform tervének kidolgozásására” tett javaslatokat tartalmazó jelentéséből közölt. Ez a jelentés, Fr. Grisellini írásaival együtt, érdekes kezdetét jelenti a Bánságról szóló történelmi írások sorának. Ehrler sorait egyébként ma is érdemes elemezni. Egy olyan reformpolitika néhány gondolatát és elképzelését tartalmazza, amelynek sikerült meghaladnia mostani politikánk dilemmáját, azt, hogy nem tudja közös nevezőre hozni a szavakat és a tetteket, a szándékokat és azok beteljesülését.

Forditotta: HADHÁZY Zsuzsa
2001.05.14.

a cikk *.pdf formátumban