Viorel COIFAN*
Vajdaság Autonóm Tartomány alkotmányos hatáskörének érvényesítéséről
Erdélyi politika 
A Szerbia Köztársaság 1990-es alkotmányának 108-112. paragrafusaiban leírt, a Vajdaság tartományra vonatkozó alkotmányos előírások elemzéséből az alábbiakat állapíthatjuk meg:

1. Ez a tartomány régió az Európa Tanács meghatározása értelmében, azaz közvetlenül az állam szintje alatt álló közigazgatási-területi egység, amelynek saját választott önkormányzata van, és rendelkezik az önkormányzat hatásköreinek gyakorlásához szükséges pénzügyi eszközökkel. Ugyanakkor semmiféle jelentős regionális törvényhozói jogkörrel nem rendelkezik, tehát nem sorolható a regionális (Olaszország, Spanyolország) vagy föderális (Németország, Ausztria, Belgium stb.) szerkezetű államok régióinak kategóriájába.

2. Nem ismerjük pontosan a tartomány autonómiájának az 1990-es alkotmány előtti fokát, de úgy gondoljuk, hogy az korlátozott volt, Jugoszlávia különleges szövetségi állami státusából kifolyólag, amelyben végső soron egyetlen párt - a Jugoszláviai Kommunisták Ligája - tartotta kezében a hatalmat.

Mi a teendő?

Az utolsó évtized politikai eseményei jelentős szerkezeti változásokat hoztak a jugoszláv állam belső szerkezetében. Gyakorlatilag a föderáció már nem létezik, a nemzetköri közvélemény pedig, az európai intézményekkel - az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval - egyetemben, konkrét jelzéseket vár arra vonatkozóan, hogy Belgrád megindult a demokrácia és az európai struktúrákba való beilleszkedés útján.

Az 1990 óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábban szövetségi szerkezetű, volt kommunista országok (Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) föderalista tervei sikertelennek bizonyultak. Ennek több oka volt: az integrációs törekvések mesterséges volta, a demokrácia alacsony színvonala, a kisebbségi kérdések stb.

Egy ilyen rendszer újjáépítését az Európai Unió szerkezetének alapjául szolgáló elvekre kell alapozni, de a helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni. A regionális vagy a szövetségi modell melletti döntés bonyolult kérdés egy „összetett” államban, és körültekintő megközelítést igényel. A regionális és szövetségi megközelítés közötti különbség alapjában véve az állam és - föderatív vagy regionális - alegységei közötti, a törvényhozási kompetenciákat illető viszonyban rejlik. Míg egy szövetségi rendszerben a hatalom a helyi állam - land - kezében van, a központi kormányzat pedig csak a külön a hatáskörébe utalt jogkörökkel rendelkezik, addig a regionális szerkezetű államok esetében a hatalom a központi kormány kezében van, a régiók pedig csak átruházott jogkörökkel rendelkeznek. Nyilvánvalóan létezik a törvényeknek egy hierarchiája - a szövetségi törvényeknek elsőbbségük van a helyi törvényekkel szemben (Bundesrecht bricht Landesrecht) -, következésképpen az igazi autonómiának előfeltétele a kizárólagos jogkörök pontos körülhatárolása.

Véleményünk szerint - és ez egy kizárólagosan elméleti vélemény - Vajdaság mint autonóm tartomány egy regionális szerkezetű Szerbiában találhatja meg a helyét. A szövetségi állam felbomlásához vezető események drámaiságát - ami belső határok módosításával és új államok létrejöttével járt - tekintetbe véve, a méltányos megoldás különleges státusú régiók létrehozása lenne. Vajdaság, Bánáttal együtt, egy közös történelmi tartományt alkotott, amely jelenleg - az első világháborút követő békeszerződések nyomán - megoszlik Románia, Magyarország és Szerbia között. Éppen e sajátosság miatt nagyon fontos az országhatárokon átnyúló együttműködés a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió keretében.

Nyilvánvaló, hogy a regionális szerkezet kialakítása és Vajdaság tartomány valós autonómiájának visszaszerzése fokozatosan, a köztársasági törvények módosításával, ugyanakkor az Európai Unió törvénykezésével is összhangban kell, hogy megvalósuljon. Ezt a folyamatot nem a történelmi nosztalgia, hanem a harmadik évezred kihívásai - béke, stabilitás, globalizáció - által igényelt pragmatizmus kell, hogy vezérelje. Az első lépést, ahogy azt a dokumentum is javasolja, az 1990-es alkotmány módosítása jelentheti. Ezt követi majd a helyi közigazgatás sajátos törvényeinek összhangba hozatala az európai dokumentumokkal és gyakorlattal.

Fontos:
A helyi autonómia európai chartája
A kisebbségi nyelvek európai chartája
A határ menti együttműködési keretegyezmény (Madrid, 1982) stb.

Tehát, hogy időt nyerjünk, arra a valós decentralizációs folyamatra, amely a szubszidiaritás, a társadalmi összetartás, a tartós fejlesztés elvét követi, rá kell épülnie a Vajdaság Autonóm Tartomány státusának visszaállítását célzó regionalizálási folyamatnak, a fentebb említett európai normáknak megfelelően. A tartomány belső - közigazgatási - szervezési formájától függetlenül viszont nem az a cél, hogy a tartomány átvegye az állam szerepét, és a hatalom ezen a szinten összpontosuljon. Ezért úgy gondoljuk, hogy a Vajdaság és a Szerb Köztársaság viszonyának alkotmányos rendezésével párhuzamosan újra kell szervezni a tartomány és az azt alkotó városok/községek viszonyát is. A tartomány státusának a törvényhozói hatalom szempontjából történő újragondolása bonyolult és kényes folyamat. Ugyanakkor ez a jelenlegi kormánykoalíció által kinyilvánított, a normalitáshoz való visszatérést célzó politikai akarat próbája is, az Európa Tanács és az Európai Unió törekvéseinek és gyakorlatának megfelelően.

* A Nemzeti Liberális Párt Temes megyei képviselője, az Európa Tanács Parlamentjének tagja


Forditotta: VENCZEL Enikő
2001.05.14.

a cikk *.pdf formátumban