FARKAS Tibor
A Polis, avagy az átmenet a politológiai szaklapok terén
Figyelő 
A politikatudomány még kezdeti lépéseinél tart a román egyetemi rendszeren belül alakuló társadalomtudományi oktatás és kutatás körében. Bár az elmúlt évszázad nyolcvanas éveiben a pszichológiai és szociológiai tanszékekkel együtt a politikatudomány oktatását is felszámolták, a kommunizmus bukása után néhány személyiség révén gyorsan fejlődésnek indult. Olyan gondolkodók kreatív közreműködéséről van szó, akik néhány egyetem és két folyóirat mellett kutatóintézeteket is teremtettek, és ezek az átmenet évtizedében rendkívül jelentősekké váltak. Az említett két lap a Polis és a Sfera Politicii. Angolszász szemléletmódjukkal, akadémiai stílusukkal, emocionális elemeket háttérbe szorító cikkeikkel és tanulmányaikkal sikerült maguk köré gyűjteniük a politikatudomány neves képviselőit. Az elmúlt évek során a két folyóiratban olyan szerzők közöltek, mint Giovanni Sartori, Jeremy Shearmur, Kazimier Z. Poznanski, Martin Krygier, John Pinder, Narnard Crick, illetve olyan neves román politikai elemzők, mint Dan Pavel, Stelian Tănase, Aurelian Crăiuţu, Cristian Preda, Vladimir Tismăneanu, George Voicu és Virgil Nemoianu (hogy csak néhányukat említsem).

Igényes grafikai megjelenése mellett kiválóan kiválasztott témáival és közölt tanulmányaival a Polisnak és a Sfera Politiciinak sikerült befolyásolnia a politikai élet és a közigazgatási szféra megannyi döntését, és ezzel jó néhány think-tank rendkívül költséges munkáját végezte el. Nem hiányoztak e lapok hasábjairól a viharos eszmei viták; a fasizmus versus kommunizmus, az antiszemitizmus, a titkosszolgálatok és a kommunista rendszerrel való kollaboráció kényes témáira vonatkozó, csípős polémiák. Gyakorlatilag nem létezik olyan – a politikatudománnyal rokon – terület, amelyet ne vitattak volna meg, ne elemeztek, kommentáltak volna a politológia eszközeivel és fogalmaival.

Miközben a neves politikai elemző, Stelian Tănase által vezetett Sfera Politicii a népszerűbb, közérthetőbb stílust pártolta fel, a Polis folyóirat akadémiai stílusban közölt elemzéseket és tanulmányokat, mind román, mind pedig idegen nyelveken. A Polisnak – melynek élén nemzetközi hírű szakemberekből álló szerkesztőbizottság állt, és amelyet a szociológus Alin Teodorescu által vezetett IMAS adott ki – viszonylag alacsony példányszámával is sikerült befolyásolnia a romániai közélet néhány fontos politikai érdekcsoportját és döntéshozóját, és jelentős hírnévre tett szert a politikatudomány és a politikai filozófia egy-egy neves szerzője műveinek tematikus bemutatásával. Az olvasók így ismerhették meg olyan nagyságrendű szerzők műveit, mint például Ghiţă Ionescu, Friedrich A. Hayek és John Rawls. A Polis több számot szentelt a román liberalizmus jelenlegi helyzetének, a világot lassan behálózó nacionalizmus-problémának, az átmenet fogalmának és a kelet-európai országok helyzetének, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatának.

A folyóirat munkatársai nem hanyagolták el sem a román politikai színtér bemutatását, sem a kisebbségekkel való kapcsolat, illetve a román állam velük kapcsolatos politikájának elemzését. Megjelenésének hat éve alatt a Polis folyamatosan vizsgálta a román politikai rendszert alkotó pártok doktrínáit, és figyelt a kisebbségek jogaira – ez utóbbinak egy teljes számot is szentelt.

A tárgyilagosság azonban megköveteli, hogy elmondjuk: a Polis nem szentelt kellő figyelmet olyan kortárs-fogalmaknak, -jelenségeknek, mint amilyen a multikulturalizmus, a regionalizmus és a szubszidiaritás, amelyek a politikatudományok (political science) és a kultúrakutatás (cultural studies) csak részlegesen körvonalazódott határterületére tartoznak. E tekintetben nem meglepő, hogy az erdélyiségre vagy a transzszilvanizmusra vonatkozó fogalmi viták teljességgel hiányoztak a folyóirat hasábjairól, jóllehet, a román politikai eszmetörténet komoly tanulmányokat mutathat fel e témakörön belül.

E kiváló lap egyetlen számában sem találunk szakmailag is helytálló tanulmányt Erdély regionális kérdéseiről. Általában ideológiákkal, politikai doktrínákkal, közgazdasággal, valamint a politikatudomány és jogrend kapcsolatával foglalkozó témákat választottak. De a Polis még az említett kérdésekkel foglalkozó tanulmányok hiánya mellett is alapvető igazodási pontnak számít a romániai politikatudományon belül, s ez főleg annak az úttörő szerepnek köszönhető, amelyet a politikatudományi lapok körében betöltött. Múlt időben beszélünk róla, mert – legjobb „mioritikus hagyományainknak” megfelelően – e kiváló kulturális vállalkozás is csődöt mondott, s a lap többé már nem jelenik meg.

Közben az érdeklődőknek tudniuk kell, hogy a kiadványok piacán két új politológiai folyóirat is megjelent. Az egyik a Studia Politica, amelyet Daniel Barbu dékán kezdeményezésére a bukaresti Egyetem Politikatudományi Kara ad ki a Meridiane Kiadóval együttműködve, a másik a Revista Română de Ştiinţe Politice (Román Politikatudományi Lap), amelyet Alina Mungiu-Pippidi ad ki a Román Akadémiai Társaság (SAR) néven létrehozott think-tank égisze alatt. A Sfera Politicii mellett jelenleg csupán ez a két lap fémjelzi azt a területet, amelyen még bőven akadnak lehetőségek.

Forditotta: BAKK Miklós
2001.07.27.

a cikk *.pdf formátumban