Ovidiu PECICAN
Újdonságok
Figyelő 
A múlt év egyik újdonsága a Kriterion Kiadó újbóli megjelenése a román könyvpiacon. Egy jó menedzsercsapat felvállalta a gondolatot, hogy a romániai olvasóközönséget érdekelhetnék a magyar kultúrövezet jelentős könyvei. Minek következtében elvégzett egy első, sajátos tárgyköreiben változatos válogatást, és munkához látott. Az első négy kötet már kapható a könyvesboltokban, és mindegyikük figyelemre méltó.

Gergely András tollából Magyarország rövid története jelent meg, és ez az első ilyen tárgyú, nálunk lefordított könyv (Istoria Ungariei – Magyarország története), Bukarest–Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2000). Régóta várt és kissé megkésett bemutató ez, ha arra gondolunk, hány történettudományi vitát táplálnak a magyar és román szakértőknek a közös múltra vonatkozó eltérő meglátásai. Az Árpáddal kezdődő és Orbán Viktorral végződő állam- és kormányfők listájával ellátott kis összefoglaló teljes mértékben hasznosnak bizonyul. Ám mikorra várható a sokat kifogásolt – és igen kevéssé ismert –, a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt kidolgozott Erdély történetének fordítása?

Miskolczy Ambrus romániai szakmai berkekben ismert történész. Több éve szerkesztője egy háromnyelvű kiadványnak, amelyben különböző, román és magyar nyelven írott történelmi tanulmányokat helyez egymás mellé, eredetiben és fordításban, kiegészítve a nemzetközi történetírás hozzájárulásaival. Ezúttal azonban a történelemkedvelő nagyközönségnek mutatkozik be, szakértelemmel és átfogó szellemben tárgyalva a román kereskedő polgárság kezdeteit [Rolul de intermediere între est şi vest al burgheziei comerciale levantine române din Braşov (1780–1860) – A brassói román levantei kereskedő polgárság közvetítő szerepe Kelet és Nyugat között (1780–1860), Bukarest–Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2000]. A Kriterionnál lefordított kutatás a hajdani Brassó Kelet és Nyugat közötti hídszerepére összpontosít, és életteli képekkel tölti meg a szakirodalomban létező űrt.

A politikai vagy geopolitikai filozófia köréből származik egy másik, eredetiben már hosszabb ideje jól ismert, sok román gondolkodó által türelmetlenül várt kötet. Bibó István sokat vitatott elméleti örökségéről (A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmányáról) és Szűcs Jenő alapvető munkájáról van szó, amely a Bibó által elért eredmények gyümölcsöztetésének és folytatásának vágyából fakadt (Európa egyensúlyáról és békéjéről). Ugyanazon kötetben (Bibó István, Szűcs Jenő: Între Occident şi Răsărit – Nyugat és Kelet között, Bukarest–Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2000) és kiegészítve egy ugyanattól a Bibótól származó részletekből álló melléklettel (Despre echilibru şi pacea Europei – Európa egyensúlyáról és békéjéről), a könyv valóságos esemény, vitákra és állásfoglalásokra, elemzésekre és dicséretre méltó. Egyelőre azonban a hazai értelmiség várakozó állásponton van. Lássuk, még mi következhet!

Végül, nemcsak a múltra, hanem a jelen kihívásaira is figyelve, a Kriterion csapata egy híres magyar disszidens és közgazdász, Komai János életművéből ajánl egy első fordítást. Drumul nepietruit al transformării – A haladás kövezetlen útja (Bukarest–Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2000) című most megjelent munkájának tárgya a kommunizmusból való átmenet gazdasági mechanizmusa. Bár történelmi jelentőségű, Komai vizsgálata teljes mértékben megőrzi frissességét egy közgazdászokkal telített publicisztikai környezetben, amelyből azonban hiányoznak – egy-két figyelemre méltó kivételtől eltekintve – a szakterületükön belül meglátásokkal is bíró emberek. A könyv kihívó, kérdéseket vet fel, gondolati ellenállást vált ki. Így vagy úgy, nem hagyja közömbösen az olvasót. És ez figyelemre méltó érdem, mivel a passzivitásból való egyfajta kilépést jelent.

*
Ezzel a taktikával a Kriterion Kiadó valószínűleg a legrövidebb időn belül kialakítja saját szelvényét a román olvasóközönségen belül. Ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy megtörténjen a kívánatos lépés a kölcsönös tudatlanságtól a kölcsönös megismerésig és az egymás kulturális megvalósítása iránti tiszteletig.

*
A magyar kultúra jobb megismerése szempontjából két másik, újonnan megjelent könyv is érdekes. Az első közülük egy történészé, aki szakértelmével és pártatlanságával tűnt ki. I. Tóth Zoltán klasszikus műve, Az erdélyi román nacionalizmus első évszázada. 1697–1792 végre Romániában is megjelent (Primul secol al naţionalismului românesc ardelean. 1697–1792, Bukarest, Pythagora Kiadó, 2001), miután megjelenése a múlt század 40-es éveiben a történetírás újjáépítésének kezdetét jelezte, amely David Prodan tekintélyes munkásságát is eredményezte. A kutatás, amely egy átfogóbb, egyedülállóan nagyszabású tervhez tartozik, sajnos, befejezetlen maradt, mivel a szerző az 1956-os forradalomban golyó áldozata lett. Műve így is figyelemre méltó, s a jövőre nézve termékeny javaslatokkal szolgáló értelmezését adja a modern román jelenségnek.

Az 1980-as években Erdélyt elhagyó és Magyarországon letelepedett Tamás Gáspár Miklós magyar gondolkodó a maga módján hazatér, Romániában elsőként az évekkel ezelőtt Idola tribus cím alatt összegyűjtött tanulmányaival jelentkezve (Kolozsvár, Dacia Kiadó, 2001). A nacionalizmussal és a hagyományokkal foglalkozva, úgy, ahogyan azok egy múltbeli öröksége által továbbra is terhelt világban jelentkeznek, Tamás Gáspár Miklós számos előítéletet támad meg egymás után, a nacionalista magatartás kritikus elemzését adva. Mégis, egy kérdés továbbra is fennmarad: lehet-e élni törzsi bálványok nélküli közösségben? Sokat elmond erről az, hogy a kései modern kor képtelen arra, hogy a közösségi lét számára egy más értékrendszert javasoljon, akár liberális, akár szociáldemokrata változatban. A Tamáséhoz hasonló, rendkívül hasznos és bármikor szívesen látott elemzések tehetnek-e többet, mint hogy egyes bálványokat másokkal helyettesítsenek? Többet kérni azt jelentené talán, hogy magának az emberi léthelyzetnek a mutációjára várunk. Nietzsche arra várt. De vajon jogosulttá teszi-e ez a mi elvárásainkat?

Forditotta: VENCZEL Enikő
2001.07.27.

a cikk *.pdf formátumban