A PNL álláspontja
Románia közigazgatási decentralizációja
Napirenden 
A PNL álláspontja a Románia regionális fejlesztése révén megvalósuló közigazgatási decentralizáció kérdéséről – összeállította Viorel Coifan, Păun Ion Otiman
(Tervezet)

A Nemzeti Liberális Párt

a. Tekintettel arra, hogy Románia integrációja az Európai Unióba és az euroatlanti biztonsági struktúrákba a legfontosabb prioritás;
b. Tekintettel arra, hogy polgárok azon joga, hogy részt vegyenek a közügyek intézésében, az Európa Tanács tagállamai által közösen osztott demokratikus elvek közé tartozik;
c. Azon meggyőződéstől vezettetve, hogy az általános választójog alapján választott és tényleges felelősséggel felruházott hatóságok által vezetett régiók léte az ország erőteljesebb gazdasági-társadalmi fejlődését teszi lehetővé;
d. Azon meggyőződés alapján, hogy a szubszidiaritás elvének alkalmazása jelentős hozzájárulás azon autentikus demokrácia romániai kialakításához, mely a különböző hatalmi szintek – a helyi, a megyei, a regionális és az országos szint – egyenlő legitimitásán alapszik;
e. Tudatában annak, hogy a régiók alkalmas közigazgatási szintet jelentenek az európai integráció alapjául szolgáló elvek gyakorlatba ültetéséhez;
f. Kijelentvén, hogy a regionális fejlesztésnek nem a helyi közösségek kárára kell megvalósulnia, hanem éppen ellenkezőleg, olyan intézkedésekkel társulva, amelyek védelmezik e közösségeket;
g. Kijelentvén, hogy a regionális autonómia elismerése az egységes nemzeti állam iránti lojalitást vonja maga után, tiszteletben tartván annak szuverenitását és területi integritását;
h. Kijelentvén, hogy a regionális autonómia elismerését olyan intézkedéseknek kell követniük, amelyek biztosíthatják az ország különböző régiói közötti szolidaritást a kiegyensúlyozott és tartós fejlődés biztosítása érdekében;
i. Tudatában annak, hogy a régiók közötti és határokon átnyúló együttműködés értékes és nélkülözhetetlen hozzájárulást jelent az európai egységesülési folyamathoz.

Kijelenti, hogy Románia regionális fejlesztéséről az álláspontja a következő:

I. Románia regionális szerkezetének kialakítása az ország területi átszervezésének azon folyamata, amely három közigazgatási szint létrehozására irányul; ezek: a régiók, a megyék, valamint a községek, városok és municípiumok. E közigazgatási-területi szervezési elv megvalósulásához módosítani kell Románia alkotmányának 3. (2) szakaszát, valamint az V. fejezet 2. cikkelyét.

A regionális szerkezet kialakítása ebben az összefüggésben olyan folyamatot jelent, melynek során nagyobb, az állami és a megyei szint között elhelyezkedő területi-közigazgatási egységeket – régiókat – hoznak létre. Romániában 7-8 régió alakítható ki, melyek 3-6 megyét foglalhatnának magukban.

A regionális szerkezet kialakítása során a régiók – melyek gazdasági szempontból viszonylag homogén területi egységeknek tekintendők – közigazgatási jogköröket kapnak. Az etnikai közösségek a vonatkozó európai normáknak megfelelő garanciákat élveznek.

II. A regionális fejlesztés elsősorban gazdaságpolitikát jelent, mely országos szinten biztosítja a tartós gazdasági-társadalmi fejlődést. E politikának a sajátos román valóságból kell kiindulnia, és a célok három kategóriáját kell szem előtt tartania:

1. Az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtését.

2. A Romániában jelentkező regionális különbségek csökkentését; az ágazati tevékenység integrálását a fejlesztési régiókon belül.

3. A régiókon belüli anyagi és humán erőforrások optimális hasznosítását.

III. A régió olyan területi-közigazgatási egységet jelent, amelynek a hivatása a tartós gazdasági, szociális, kulturális és tudományos fejlődés támogatása és – ezzel egy időben – területének optimális rendezése a megyék és községek, városok, municípiumok autonómiájának és hatáskörének tiszteletben tartása mellett.

A régiók saját vagyonnal, közigazgatással és költségvetéssel rendelkeznek.

IV. A regionális szintű közigazgatásnak a regionális autonómia elvén kell alapulnia. Regionális autonómián a közvetlenül választott hatóságokkal rendelkező, az állam és a helyi közösségek közt elhelyezkedő és önigazgatási vagy központi szintről leosztott hatáskörökkel rendelkező területi közösségek azon jogát és képességét értjük, hogy intézik közügyeik jelentős részét, saját felelősségükre és azon közösségek érdekében, amelyeket képviselnek. A regionális autonómia elvét az alkotmányba kell foglalni; az elv nem sértheti az állam egységének és integritásának elveit.

V. A regionális szintű közigazgatási hatóságot a regionális tanács képviseli, melyet általános, közvetlen és titkos módon választanak meg. A regionális képviselők jogállásának biztosítania kell a polgárok bizalmából elnyert mandátum szabad gyakorlását.

VI. A regionális szintű közpénz révén olyan költségvetést kell biztosítani, amely elégséges a régió saját, valamint a központi hatóságok által leadott hatásköreinek gyakorlásához. A pénzügyi forrásoknak kellően változatosaknak kell lenniük, s ugyanakkor fejleszthetőeknek is, ahhoz, hogy a hatáskörök gyakorlása során igazodni tudjanak a költségek változásához.

A régió pénzügyi forrásainak legjelentősebb hányadát a helyi forrásoknak kell alkotniuk, amelyek fölött a régió teljes függetlenséggel rendelkezik. A központi költségvetésből történő átutalásokra, szubvenciókra a tehermentesség elve alapján kerül sor. Ezeket előzetes törvény alapján, pontosan meghatározott objektív kritériumoknak megfelelő szabályok és eljárások alapján kell biztosítani, a régió valós igényeinek megfelelően.

VII. Az államnak a nemzeti szolidaritás elve alapján pénzügyi kiegyenlítési mechanizmusokat kell biztosítania, melyek számot vetnek mind a potenciális forrásokkal, mind pedig a régió feladataival. A régióknak törvény alapján megszabott feltételek mellett hozzáférést kell biztosítani a tőkepiachoz annak érdekében, hogy beruházásaikat saját pénzügyi terveiknek megfelelő módon garantált kölcsönök útján finanszírozhassák.

A regionális szerkezet kialakítását, akárcsak a tartós gazdasági-társadalmi fejlődés országos szintű biztosítását regionális jellegű politikai alakulatok, pártok korrekt módon nem támogathatják. Ezek doktrínájukat a regionalizmus támogatására és – végső soron – bizonyos helyi sajátosságok eltúlzott művelésére alapozzák, ami ellentétes lehet az autentikus nemzeti érdekkel. Ugyanakkor a túlzott centralizmus, melyet nemzeti színekkel álcáznak, a regionális különbségek kezelésében hamis megoldást eredményezhet.

Következésképpen szükségessé vált, hogy Románia regionális fejlesztésébe komolyan és felelősségteljesen kezdjünk bele, ezt kívánja mind az EU-ba való gyors integráció, mind pedig a gazdasági növekedés perspektívája. A meghatározó politikai erők közötti dialógus választ adhat mind a regionális fejlesztés problémáira, mind pedig az azt szolgáló stratégiákra.

2002.05.08.

Forditotta: BAKK Miklós
2002.04.28.

a cikk *.pdf formátumban