Kilátó
A Moldovai Köztársaság föderalizálásának terve
Kilátó 
A Moldova suverană és Nezavisimaia Moldova kormánypárti napilapok július 9-én teljes terjedelmében közölték a Moldovai Köztársaság és Transznisztria között kötendő egyezmény tervezetét. Az iratot a múlt héten mutatták be Kijevben mint a transznisztriai konfliktus megoldásában közvetítő szerepet játszó EBESZ, Oroszország és Ukrajna közös kezdeményezését.

A tervezet szerint a Moldovai Köztársaság demokratikus, föderális jogállam. „A Moldovai Köztársaság területi felosztása azokat a létrehozott területi-állami alakulatokat foglalja magában, amelyeknek jogukban áll saját alkotmánnyal és törvényhozással rendelkezni, viszont a Moldovai Köztársaság alkotmányának és törvényeinek elsőbbségük van az ország egész területén.” „Az állami nyelv a moldovai nyelv, amelyet a latin írásmód szerint használnak, de a területi-állami alakulatoknak jogukban áll saját hivatalos nyelvet megállapítani, amelyet a Moldovai Köztársaság állami nyelve mellett a hatalmi szervekben, az intézményekben és a helyi közigazgatásban használni kell.”

A Moldovai Köztársaság szerkezetének alapját „állami integritása, az államhatalom rendszerének egysége, a Moldovai Köztársaság és területi-állami alakulatai hatás- és feladatköreinek elkülönítése” képezné.

A Moldovai Köztársaság államhatalmi szerveivel való kölcsönös kapcsolatukban a Moldovai Köztársaság területi-állami alakulatai jogegyenlőséget élveznének.

A tervezet 8. szakasza leszögezi, hogy „a Moldovai Köztársaságban az államhatalmat a Moldovai Köztársaság elnöke, a parlament (a 71 képviselőből álló képviselőház és a 30 tagú Törvényhozók Háza), a Moldovai Köztársaság kormánya és a Moldovai Köztársaság igazságszolgáltatási szervei gyakorolják. A területi-állami alakulatokon belül az államhatalmat az illető egység hatalmi szervei gyakorolják.”

Az egyezmény megszabja a hatáskörök elosztását az államhatalmi szervek és a területi-állami alakulatok szervei között.

A 15. szakasz szerint, a Moldovai Köztársaság hatáskörébe tartoznak: az alkotmány és a törvények elfogadása és módosítása, a Moldovai Köztársaság államszervezete és területének felosztása, az emberi jogok és szabadságjogok, valamint a kisebbségi jogok védelme; az állami tulajdont képező vagyonnal való gazdálkodás, az egységes piac jogi keretének a meghatározása, a pénzügyi, monetáris, vám- és hitelügyi jogszabályalkotás, pénzkibocsátás, az árpolitika alapjai, a köztársasági költségvetés, adók és illetékek; az energetikai rendszerek, szállítás, közlekedési útvonalak, információ és távközlés; a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok, a Moldovai Köztársaság nemzetközi egyezményei, háború- és békeügyek; külföldi gazdasági kapcsolatok, honvédelem és állambiztonság, védelmi ipar, a fegyverzet, lőszer és haditechnika adásvételének szabályozása; az államhatár, valamint a Moldovai Köztársaság légterének meghatározása és védelme; az igazságszolgáltatás szervezési formája; igazságszolgáltatási szervek, büntetőjog, polgárjog, perrendtartás, a szellemi tulajdon jogi szabályozása; meteorológiai szolgálat, szabványok, etalonok, metrikus rendszer és időszámítás; földrajzi objektumok elnevezése; állami kitüntetések és tiszteletbeli méltóságok.

A tervezet 16. szakasza meghatározza a közös hatásköröket:

A területi-állami alakulatok alkotmányainak és törvényeinek a jelen egyezménnyel, valamint a Moldovai Köztársaság alkotmányával és törvényeivel való megfelelésének biztosítása;

Az emberi és polgári jogok és szabadságjogok védelme; a nemzeti kisebbségek jogainak védelme; a törvényesség és jogszerűség biztosítása;

A Moldovai Köztársaság, illetve a felek által irányított területi-állami alakulatok közös és kizárólagos hatáskörének gyakorlása lépcsőzetesen valósul meg.

A 18. szakasz értelmében a Moldovai Köztársaság területén tilos belső vámhatárokat, illetékeket bevezetni vagy bármilyen más módon akadályozni az áruk, szolgáltatások és pénzeszközök szabad áramlását.

A 19. szakasz kijelenti, hogy a Moldovai Köztársaság pénzegysége a lej. A pénzkibocsátás a Nemzeti Bank kizárólagos hatáskörébe tartozik majd. Más pénzegységeket tilos forgalomba hozni és kibocsátani a Moldovai Köztársaságban.

A 24. szakasz kimondja, hogy a Moldovai Köztársaság elnökét a parlament két házának közös ülésén választják meg. Az államelnöknek jogában áll felfüggeszteni a Moldovai Köztársaságban és területi-állami alakulataiban végrehajtó hatalmat gyakorló szervek rendelkezéseinek alkalmazását, ha ezek ellentmondanak a Moldovai Köztársaság alkotmányának és törvényeinek, a Moldovai Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásainak, vagy sértik az emberi és polgári jogokat és szabadságjogokat, a probléma jogi úton való megoldásáig.

A 34. szakasz értelmében a felek kötelezettséget vállalnak, hogy a kettejük közötti viszonyban nem folyamodnak erőszakhoz vagy erőszakkal való fenyegetéshez. A felek kijelentik, hogy az esetleges nézeteltéréseket békés úton, a Moldovai Köztársaság és Transznisztria közötti tárgyalás és konzultáció útján oldják meg, a kezes országok és az EBESZ-misszió hozzájárulásával és közvetítésével.

A 35. szakasz megállapítja, hogy az Orosz Föderáció, Ukrajna és az EBESZ kezességet vállalnak az egyezmény rendelkezésének betartásáért. Az egyezmény a politikai, gazdasági, katonai és társadalmi kulturális szférákra tagolja a garanciákat. Gazdasági téren (40. szakasz) bejelentik a gazdaság felélénkítésének és fejlesztésének szándékát egy átmeneti időszakra, amely során fokozatosan megoldják az egységes pénznem problémáját. Az egységes pénznem bevezetéséig fenntartják a jelenlegi pénzforgalmi rendszert.

A katonai garanciák vonatkozásában a felek kijelentik, hogy egyetértenek az EBESZ által irányított békefenntartó erők jelenlétével az átmeneti időszak alatt. A transznisztriai békefenntartó erőkre vonatkozó szabályzatot külön okiratba foglalják, amelyet a jelen egyezménnyel egyidejűleg írnak alá.

(Basa-press, Flux hírügynökség, 2002. július 9.)

*

Következő számunkban átfogóbban is elemezzük a moldovai köztársaságbeli helyzetet. Egyelőre a moldovai és a román politikusok fontosabb reakcióinak és néhány sajtókommentárnak a közlésére szorítkozunk. (A szerk.)

RADIO ROMÂNIA ACTUALITĂŢI (Román Rádió, Napirenden, július 9., 22 óra 34 perc, a 24 óra című műsor, Valentin Ţigău chişinăui tudósítása): A hatalom, a Braghiş Egyesület és egyes baloldali szervezetek képviselői már nyilatkoztak Moldova föderalizációja mellett. A kereszténydemokrata és más jobboldali pártok vagy tartózkodnak, vagy nyíltan elutasítják az EBESZ tervezetében javasoltakat. Anatol Ţurcan, a Liberális Párt alelnöke egy sajtótájékoztatón kijelentette: „Nehéz elképzelni a transznisztriai vita politikai rendezését illetően ennél szörnyűbb tervet a Moldovai Köztársaság számára. Gyakorlatilag a Moldovai Köztársaság felszámolásának tervével állunk szemben. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben Oroszország és Ukrajna álláspontja győzött az úgymond EBESZ által hozott döntésben. (…) Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ha ehhez az eljáráshoz folyamodnak, komoly alapja van annak a gyanúnak, hogy a Moldovai Köztársaság eltűnik mint állam, és feszültséggóc alakul ki ebben a térségben, amely veszélyezteti majd Európa ezen térségének biztonságát és stabilitását.”

A LIBERÁLIS PÁRT nyilatkozatot tett közzé, amelyben ez áll: „a tervezet legfontosabb gondolatai nyilvánvalóan ellentmondanak a nemzetközi jog előírásainak, a Moldovai Köztársaság alkotmányának, az európai gyakorlatnak, a transznisztriai konfliktus megoldására vonatkozó minden, előzőleg moldovai részről és a garantáló államok képviselői részéről aláírt dokumentumnak.” (Basa-press, 2002. július 9.)

OLEG SEREBRIAN, a Szociálliberális Párt vezetője: „A transznisztriai kérdést nem Moldova föderalizációjával kell megoldani, hanem a térség széles körű autonómiájának biztosításával. A köztársaság föderalizációját egyetlen esetben lehetne elfogadni: ha a föderalizációban nem csupán három, hanem legalább tizenegy alany venne részt.” (Basa-press, 2002. július 9.)

OAZU NANTOI, a Moldovai Szociáldemokrata Párt elnöke: „A transznisztriai probléma megoldására született, az EBESZ-misszió által Kijevben bemutatott egyezményt nem csupán ennek a szervezetnek a szakemberei készítették elő, hanem a megfigyelők is. Bizonyíték erre az, hogy az említett dokumentum több olyan kifejezést tartalmaz, amelyet előzőleg az orosz elnök, Vlagyimir Putyin használt.” (Infotag, 2002. július 9.)

RADU PODGOREANU, a PSD képviselője, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke: „Világos, hogy az itt bemutatott megoldások akarva-akaratlanul a Románia és a Moldovai Köztársaság közti távolság még hangsúlyosabbá válását posztulálják. Azt hiszem, hogy a dokumentumban leírt föderális típusú szerkezet még bonyolultabbá tenné a Románia és a Moldovai Köztársaság közti viszonyt, mert a többi entitásnak meglenne a saját nyelve, ami még nehezebbé tenné egy ilyen sajátos viszony kialakulását a megszületendő moldovai föderációval; viszont azt hiszem, nyilvánvaló, hogy egy ilyen szerkezet még erősebben kapcsolná a Moldovai Köztársaságot a kelet-európai térséghez, és így, természetesen, megtörténhetne, hogy, legalábbis egy ideig, a nyugati típusú Európa itt, a Prut partján érjen véget.” (BBC, 2002. július 10., 6.00)

IURIE ROŞCA, a Moldovai Kereszténydemokrata Néppárt elnöke: „Az EBESZ-misszió Chişinăuban tanúsított mérsékelt, hogy ne mondjam, furcsa álláspontját úgy is lehetne értelmezni, mint a Nyugat pillanatnyi meghátrálását az orosz föderáció előtt, amely ahogy az utóbbi időben látható volt, már nem kezeli olyan hevesen a NATO-bővítés kérdését. Szertartásos meghátrálás ez az orosz föderáció ama igényei előtt, hogy megvédje e térségbeli érdekeit. (…) A föderációs terv az orosz föderalizáció válasza a térségbeli NATO-bővítésre és különösen Románia belépésére az észak-atlanti tömbbe. (…) Ha, valamilyen csoda folytán, megpróbálnák ezt a modellt a gyakorlatban alkalmazni, bekövetkezne a Prut és Dnyeszter közti államalakulat végleges és visszafordíthatatlan dezintegrációja, a nemzetközi közösség pedig beláthatatlan következményekkel járó és kiszámíthatatlan ideig fennálló konfliktusgóccal találná szembe magát. (…) Megpróbálkoznak a zsarolással, és azzal, hogy megbénítsák a Moldovai Köztársaságnak a NATO-ba és az EU-ba való integrációs, a nyugati térséghez való közeledésre irányuló politikai akaratát. Egy úgynevezett Königsberg összetákolásáról van szó ebben a délkelet-európai térségben, azzal az ürüggyel, hogy ez lenne a transznisztriai konfliktus megoldásának a módozata. (…) Ugyanilyen meglepő az is, hogy a 40. cikkely egy megjegyzése szerint, még a nemzeti pénzegység sem lenne forgalomban a mostani Moldovai Köztársaság egész területén. (Vesd össze a 19. és a 40. cikkelyre való hivatkozásokkal a BASA-PRESS által készített összeállításban. A szerk.) Az a véleményem, hogy ez az improvizált statútum nem szolgálhat szilárd alapul a transznisztriai válság megoldásában. Ezért a javasolt forma nemcsak a Moldovai Köztársaság közvéleménye és civil társadalma, hanem minden olyan, a Moldovai Köztársaságon kívüli tényező számára is elfogadhatatlan, amely valóban tartós békét, stabilitást és a feszültségek elkerülését akarja Európának ebben a részében.” (Flux, 2002. július 10.)

JURNALUL NAŢIONAL (2002. július 11.): „A chişinăui demokratikus pártok véleménye szerint az EBESZ-terv újabb szakasz abban, hogy a Moldovai Köztársaságot a Romániához való közeledéssel ellentétes irányba taszítsák.” [Basarabia la ruleta rusească (Besszarábia az orosz rulettasztalon), Dan Constantin vezércikke.]

ZIUA (2002. július 11.): „Besszarábia föderalizációja orosz érdekeket szolgál.”

ADEVĂRUL (2002. július 11.): „Megkezdődött a Moldovai Köztársaság föderalizációja.”

A comrati NÉPGYŰLÉS (a tartományi törvényhozó szerv) szerdán, július 10-én, kéréssel fordult az EBESZ-hez, Oroszországhoz és Ukrajnához mint közvetítőkhöz és garantáló hatalmakhoz, amelyben kéri Gagauzia tárgyalópartnerként és a Moldovai Köztársaságban a jövőben létrehozandó föderáció alanyaként való elfogadását. (Moldova de azi, 2002. július 11.)

ŢARA (2002. július 11.): „Figyelem! A jövendő föderális állam kigondolásának módja csupán csel, amelynek a Chişinău és Tiraszpol között egyenlőségi alapon létrejött szövetséget kell kendőznie. (…) Valaki azt vethetné ez ellen, hogy ennek a politikai műveletnek eredményeképpen, végre, teljes egészében visszaállítják a Moldovai Köztársaság területi egységét. Mese! A megegyezés tervezetének felületes olvasata is elegendő ahhoz, hogy észrevegyük: a jövendő föderális közigazgatás hatáskörei jelentéktelenek. (…) Úgy tűnik, hogy a megegyezés, egyebek mellett, kimondja az orosz csapatok helyettesítését a NATO-tagországokból jött katonákkal. Ha a helyzet valóban ez, s nem más, a transznisztriai válság elsimítására javasolt ellentmondásos kijevi EBESZ-tervben ezt az egyetlen jó gondolatot lehet felfedezni.” [Federalizarea, nu atît un scop, cît un paravan (A föderalizálás, nem annyira terv, inkább paraván), vezércikk.]

FLUX (2002. július 12.): „Az úgynevezett transznisztriai vitát csak úgy lehetne megoldani, ha csökkentenék az orosz befolyást a Dnyeszter bal partján, de Besszarábiában is. (…) Transznisztriának mint állami entitásnak az értelme az, hogy leplezze Moszkva délkelet-európai terjeszkedését. A chişinăui döntéshozó szervek meglepő könnyedséggel nyelték le a föderalizálás piluláját. Ami arra enged bennünket következtetni, hogy a tervet a kommunista vezetés tudtával dolgozták ki.” [Hapul federalizării (A föderalizálás pilulája), Igor Burciu vezércikke.]

A KERESZTÉNYDEMOKRATA TUDÓSOK EGYESÜLETE: „Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy Európának ebben a felében nem lesz tartós béke addig, amíg nem veszik figyelembe az MK összlakosságának 65 százalékát alkotó őslakosok érdekeit. Eme egyezségtervezet előírásainak a gyakorlatba ültetése Európa ezen térségének békéje és biztonsága szempontjából beláthatatlan következményekkel járó polgárháború kitöréséhez vezetne.” (Flux, 2002. július 12.)

A KERESZTÉNYDEMOKRATA POLGÁRMESTEREK ÉS TANÁCSOSOK EGYESÜLETE: „A tervezet szerzői gyakorlatilag eltekintenek a több mint 65 százalékos román többségű, törvényes határai között élő Moldovai Köztársaság lététől. Teljes mértékben mellőzik államunk egységes jellegét, nem veszik figyelembe a lakosság szuverén jogát, hogy dönthessen a Moldovai Köztársaság jövőjéről.” (Ţara, 2002. július 12.)

OLEG SEREBRIAN, a moldovai PSL elnöke egy, a kormánylapban közölt cikkében megállapítja, hogy a Moldova föderalizálására az EBESZ által kidolgozott tervváltozatnak semmi köze a föderalizálás európai értelemben vett fogalmához. Moldovának egy olyan tervet javasolnak, amelynek végső célja az ország feldarabolása és a társadalom megosztása. (Basa-press, 2002. július 12.)

VSEVOLOD CIORNEI: „A ’föderalizáció’ mint kulcsszó a szükséges és elégséges rémisztgetés ahhoz, hogy szkeptikusan tárgyaljuk az EBESZ-tervet. És lám, az önmagukat Európa-barátnak kikiáltott pártok tüzet okádnak egy tiszteletre méltó páneurópai szervezet által észak-amerikai segédlettel kidolgozott tervezet ellen. Egyesek szemében az EBESZ a nagy bábjátékos, Putyin által vezetett bábszínház, aki Moldovának az Orosz Föderáció befolyási övezetében való megtartásáért feje tetejére állította a kontinenst és az egész Nyugatot, rászedett minden európait és amerikait, hogy kénye-kedve szerint tegyen a Dnyeszternél. A hagyományos román elmélet az ’ellenünk’ szőtt nemzetközi összeesküvésről, mint olyan, gyakran nevetséges, de amikor a Moldovai Köztársaságra vonatkozik, mint a világ közepére, akkor egyenesen kész röhej. Mintha azt mondanák nekünk, hogy Oroszország minden nyugati órát megállított, és nem indít el addig, amíg ezt a Dosztojevszkij hazája szempontjából oly döntően fontos Moldovát nem föderalizálja.

Furcsa az EBESZ közvetett nevetségessé tétele is, hiszen úgy mutatják be, mint a Kreml által manipulált irracionális eszközt. Tekintélyes férfiak, pártelnökök terjesztik e gondolatot olyan könnyedséggel, ami méltó a diákévek sör melletti felelevenítéséhez, és közben a szemük se rebben. És mindez azért, mert az egységes Moldova ideálja konkrét, egyetlen és vitathatatlan célként rögzült. Minden egyéb változatot – föderációt, konföderációt, monarchiát (ezt még senki sem javasolta ugyan, de virtuálisan minden lehetséges) – úgy tekintenek, mint bolondokházába való eltévelyedést. S mindezt akkor, amikor a világ tele van föderációkkal, amikor a világ fejlődik, és különböző modelleket alkalmaz a valóságban felmerülő konkrét helyzetek megoldására. És ráadásul olyankor, amikor a nemzeti állam már nem az, ami az utolsó két évszázadban volt, amikor egy állam egységessége már nem dicsőség (következésképpen soha nem is volt az). Belesulykolják a fejünkbe, hogy az egységes állam jó, a föderális rossz, mint Orwell Állatfarmjában, ’négy láb jó, két láb rossz’.” (Impresii, Săptămîna – Chişinău, 2002. július 12.)

A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM: „A Külügyminisztérium tovább vizsgálja a Besszarábia föderalizálására vonatkozó javaslatot, anélkül hogy Románia, mint az EBESZ-trojka tagja, hivatalosan állást foglalna. Mihnea Moţoc államtitkár kijelentette, hogy a közvetítők által bemutatott, a föderalizálásra vonatkozó tervezetet Bukarest elemzi, és várják Chişinău hivatalos reakcióját. Ami Iurie Roşca, a chişinăui PPCD vezetőjének kijelentését illeti, hogy Besszarábia föderalizálásával Nyugat meghátrált volna Oroszország előtt, Moţoc azt mondta, nem tud nyilatkozni ebben a kérdésben.” (Gardianul, 2002. július 12.)

A MOLDOVAI LIBERÁLIS PÁRT tiltakozni készül Oroszország és Ukrajna nagykövetsége, valamint az EBESZ moldovai képviselete előtt, ezzel akarván kifejezni felháborodását a Moldovai Köztársaság föderalizálásának tervezetét kidolgozó három közvetítővel szemben. A PL megszerezte az engedélyt, hogy július 17-én tiltakozzon azon három diplomáciai képviselet előtt, „amelyek képviselői kidolgoztak egy tervet a Moldovai Köztársaság feldarabolására”. (Info-Prim, 2002. július 15.)

Forditotta: HADHÁZY Zsuzsa és VENCZEL Enikő
2002.06.21.

a cikk *.pdf formátumban