Az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Igazgatási Missziója
Az ideiglenes önkormányzat alkotmányos kerete
Kilátó 
Első rész Alapvető rendelkezések
1.1. Koszovó ideiglenes nemzetközi igazgatás alatt álló entitás, amely – népével együtt – egyedülálló történelmi, jogi, kulturális és nyelvi sajátosságokkal bír.

1.2. Koszovó osztatlan terület, ahol Az ideiglenes önkormányzat alkotmányos kerete (a továbbiakban: Alkotmányos keret) értelmében létrehozott Ideiglenes Önkormányzati Intézmények gyakorolják a hatáskörüket.

1.3. Koszovó helyi törvényhatóságokból áll, amelyek a helyi önkormányzat alapvető területi egységei, s hatáskörükről az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Igazgatási Missziójának (UNMIK) a koszovói helyi önkormányzatokra és városi törvényhatóságokra vonatkozó érvényes jogszabályai rendelkeznek.

1.4. Koszovó demokratikus kormányzását törvényhozó, végrehajtó és bírói testületek, valamint intézmények biztosítják a jelen Alkotmányos keret és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa 1999/1244. határozatának megfelelően.

1.5. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények a következők:
(a) a Közgyűlés;
(b) Koszovó elnöke;
(c) a Kormány;
(d) a Bíróságok; illetve
(e) a jelen Alkotmányos keretben meghatározott más testületek és intézmények.
1.6. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények székhelye Pristina.

1.7. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények csak olyan szimbólumokat használhatnak, amelyekről rendelkezik vagy rendelkezhet az UNMIK jogyszabályok rendszere. (…)

Harmadik rész Emberi jogok
3.1. Minden koszovói személy mindenfajta megkülönböztetés nélkül és teljes egyenlőségben élvezi emberi jogait, illetve alapvető szabadságjogait. (…)

Negyedik rész A Közösségek és tagjaik jogai
Általános rendelkezések
4.1. Az ugyanahhoz az etnikai, vallási vagy nyelvi csoporthoz tartozó lakosok közösségei (a továbbiakban: Közösségek) etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitásuk megőrzése, védelme meg kifejezése érdekében az ebben a részben rögzített jogokat élvezik.

4.2. Egyetlen személy sem kötelezhető annak kinyilvánítására, hogy melyik Közösséghez tartozik, illetve arra, hogy egy Közösséghez tartozónak vallja magát. A valamely Közösséghez való tartozás kinyilvánítására vagy ki nem nyilvánítására vonatkozó jog gyakorlásából egyetlen személynek sem származhat semmilyen hátránya.

4.3. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények politikáját meg gyakorlatát a Közösségek együttélésének elősegítése és megbékélésének előmozdítása iránti, valamint annak az igénynek kell vezérelnie, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a Közösségek számára identitásuk megőrzését, védelmét és fejlesztését. Ugyanakkor az intézményeknek megkülönböztetés nélkül támogatniuk kell minden koszovói Közösség kulturális örökségének a megőrzését is.

A Közösségek és tagjaik jogai
4.4. A Közösségeknek és tagjaiknak joguk van:
(a) nyelvük és ábécéjük szabad használatához, beleértve a bírói, valamint a kormányzati szervekkel és más koszovói köztestületekkel való kapcsolatukat is;
(b) az anyanyelven történő oktatáshoz;
(c) hozzáférni az anyanyelven közzétett információhoz;
(d) az esélyegyenlőséghez minden szinten a köztestületekben való foglalkoztatás, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén;
(e) akadálytalanul érintkezni egymással és saját Közösségük tagjaival Koszovóban, illetve Koszovón kívül;
(f) a hatályos törvényeknek megfelelően használni Közösségük szimbólumait;
(g) egyesületeket alapítani Közösségük érdekeinek érvényesítése céljából;
(h) akadálytalan kapcsolatokat fenntartani a helyi, a regionális és a nemzetközi civil szervekkel, és részt venni azok tevékenységében az illető szervezetek szabályzatainak megfelelően;
(i) információkat szolgáltatni saját Közösségük nyelvén és ábécéje használatával, beleértve a saját tömegtájékoztatási eszközeik létrehozását és működtetését;
(j) gondoskodni az oktatásról és oktatási intézményeket létesíteni, különösképpen az anyanyelven meg a Közösség ábécéje használatával történő oktatás, illetve a Közösség kultúrájának és történelmének tanítása tekintetében, mely célból pénzügyi támogatás utalható ki akár közpénzekből is az érvényes jogszabályoknak megfelelően és azzal a feltétellel, hogy a tantervek az érvényes jogszabályok betartásával készüljenek, s a Közösségek közötti tolerancia szellemét, illetve az emberi jogok és az összes Közösség kulturális hagyományai iránti tiszteletet tükrözzék;
(k) előmozdítani a Közösségi hagyományok tiszteletét;
(l) megóvni a Közösség számára vallási, történelmi vagy kulturális jelentőséggel bíró helyeket, az illetékes közhatóságokkal együttműködve;
(m) megkülönböztetés nélkül részesülni közegészségügyi szolgáltatásokban és szociális védelemben, illetve ilyen szolgáltatásokat meg védelmet biztosítani az érvényben levő standardoknak megfelelően;
(n) vallási intézményeket működtetni;
(o) a közszolgálati hangosképes médiához való szavatolt hozzáféréshez, az ilyen intézményekben való szavatolt képviselethez, továbbá a közösségi nyelven történő szavatolt műsorszóráshoz;
(p) tevékenységeiket a tagjaiktól beszedett önkéntes hozzájárulásokból, a Koszovón kívüli szervezetektől származó önkéntes pénzadományokból, illetve az Ideiglenes Önkormányzati Intézményektől vagy a helyi közhatóságoktól származó pénzügyi támogatásokból finanszírozni azzal a feltétellel, hogy ez a finanszírozás teljes mértékben átvilágítható módon valósuljon meg.

A Közösségek és tagjaik jogainak védelme
4.5. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy minden Közösség és tagjaik szabadon gyakorolhassák a fentebbi jogokat. Az ideiglenes intézmények továbbá biztosítják a Közösségek méltányos képviseletét a köztestületekben történő alkalmazások terén is, minden szinten.

4.6. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999/1244. határozatában megszabott, az emberi jogok védelmezésére és a békeerősítő tevékenységek támogatására vonatkozó közvetlen kötelezettségei értelmében a Főtitkár Különleges Megbízottja megőrzi ama hatáskörét, hogy szükség esetén beavatkozzék az önkormányzat gyakorlásába a Közösségek és tagjaik jogainak védelme céljából.

Ötödik rész Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények hatásköre
5.1. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények hatásköre a következő területekre terjed ki:
(a) gazdaság- és pénzügypolitika;
(b) adóügyi és költségvetési kérdések;
(c) közigazgatási és vámügyi ügyviteli tevékenységek;
(d) bel- és külkereskedelem, ipar és beruházások;
(e) oktatás, tudomány és technológia;
(f) ifjúság és sport;
(g) művelődés;
(h) egészségügy;
(i) környezetvédelem;
(j) munkaügy és szociális védelem;
(k) család, társadalmi nem és kiskorúak;
(l) szállítás, posta, távközlés és információtechnológia;
(m) közigazgatási szolgáltatások;
(n) mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidékfejlesztés;
(o) statisztika; (…)

5.4. Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények a tömegtájékoztatás vonatkozásában az alábbiakért felelnek:

(a) törvények és végrehajtási mechanizmusok kidolgozása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. és 29. cikkelyében, valamint az Európai Emberjogi Egyezményben és ennek Kiegészítő Jegyzőkönyveiben foglalt, az emberi jogokra és a szólásszabadságra vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően, annak elkerülésére, hogy gyalázkodó és gyűlöletszító beszéd terjedjen a koszovói tömegtájékoztatási rendszerekben;

(b) a hangosképes média szabályozása az említett nemzetközi törvényes korlátozásoknak és a legsikeresebb európai gyakorlatnak megfelelően független médiabizottság által, amelynek tagjait az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények nevezik ki a koszovói civil szervek és nem politikai szervezetek jelöltjei közül figyelembe véve azt a követelményt, hogy a bizottságban mindkét nem képviselőinek jelen kell lenniük, valamint azt, hogy a bizottság összetételének tükröznie kell a koszovói társadalom etnikai és regionális sokszínűségét;

(c) a közszolgálati adók szerkesztői függetlenségének a szavatolása az adók vezetőtanácsai függetlenségének a megőrzése útján; a vezetőtanács tagjait az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények nevezik ki a koszovói civil szervek és nem politikai szervezetek jelöltjei közül figyelembe véve azt a követelményt, hogy a bizottságban mindkét nem képviselőinek jelen kell lenniük, valamint azt, hogy a bizottság összetételének tükröznie kell a koszovói társadalom etnikai és regionális sokszínűségét;

(d) egy vagy több köztájékoztatási iroda létesítése azzal a céllal, hogy megismertesse az intézmények tanácskozásainak tartalmát, illetve határozatait a nemzetközi és a helyi médiával. (…)

Kilencedik rész Az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények:
1. fejezet: A Közgyűlés
9.1.1. A Közgyűlés a legmagasabb szintű képviseleti és törvényhozó, ideiglenes önkormányzati intézmény Koszovóban.

A Közgyűlés összetétele
9.1.2. A Közgyűlés 120 tagból áll, akiket titkos szavazással választanak meg.

A Közgyűlés megválasztása
9.1.3. A Közgyűlés megválasztása céljából Koszovó egyetlen, többmandátumos választókerületnek minősül.
(a) A Közgyűlés 120 mandátuma közül száz (100) a különböző pártok, koalíciók, polgári kezdeményezések és független jelöltek között oszlik meg, a közgyűlési választáson megszerzett érvényes szavazatok arányában.
(b) A 120 mandátum közül húsz (20) a koszovói nem albán Közösségek kiegészítő képviselete érdekében tartatik fenn, az alábbiak szerint:
(i) Tíz (10) mandátum azok között a pártok, koalíciók, polgári kezdeményezések és független jelöltek között oszlik meg, akik a koszovói Szerb Közösség képviselőinek vallották magukat. Ezek a mandátumok a különböző pártok, koalíciók, polgári kezdeményezések és független jelöltek között a közgyűlési választáson megszerzett érvényes szavazatok arányában oszlik meg.
(ii) Tíz (10) mandátum más Közösségek között oszlik meg a következőképpen: négy (4) a Roma, az Ashkali és a Cigány Közösségnek jut , három (3) a Bosnyák Közösségnek, kettő (2) a Török Közösségnek és egy (1) a Goráni Közösségnek. A fenti közösségek vagy közösségcsoportok mandátumai a közgyűlési választáson megszerzett érvényes szavazatok arányában azon különböző pártok, koalíciók, polgári kezdeményezések és független jelöltek között oszlanak meg, akik az illető Közösségek képviselőinek vallották magukat. (…)

A Közgyűlés Elnöksége
9.1.7. A Közgyűlés Elnöksége héttagú, a tagokat pedig a Közgyűlés tagjai közül a következőképpen választják ki:
(a) Két tagot a közgyűlési választásokon a legnagyobb szavazatszámot elért párt vagy koalíció nevez ki;
(b) Két tagot a közgyűlési választásokon a második legnagyobb szavazatszámot elért párt vagy koalíció nevez ki;
(c) Két tagot a közgyűlési választásokon a harmadik legnagyobb szavazatszámot elért párt vagy koalíció nevez ki;
(d) Egy tag azok közül neveztetik ki, akik magukat a koszovói Szerb Közösség képviselőinek valló pártok tagjai;
(e) Egy tag azok közül neveztetik ki, akik magukat a koszovói nem albán, illetve nem szerb Közösségek képviselőinek valló pártok tagjai. Ez utóbbi tag kinevezési eljárásáról a Közgyűlés azon tagjai határoznak, akik a szóban forgó Közösségekhez tartoznak.

9.1.8. A Közgyűlés ezeket a kinevezéseket formális szavazással erősíti meg.

A Közgyűlés Elnöke
9.1.9. A Közgyűlés elnöki tisztségét az Elnökség azon tagjainak egyike tölti be, akik a közgyűlési választásokon a legnagyobb szavazatszámot elért pártot vagy koalíciót képviselik.

A Közgyűlés bizottságai
9.1.10. A törvénytervezetek felülvizsgálata és a szükség szerinti javaslatok megtétele érdekében a Közgyűlés állandó meg különleges bizottságokat nevez ki.

Állandó bizottságok
Költségvetési Bizottság

9.1.11. A Költségvetési Bizottság 12 tagból áll, akiket a Közgyűlésben képviselt pártok és koalíciók tagjai közül az arányosság elve alapján választanak ki. A Bizottság költségvetési és pénzügyi kérdésekben általános illetékességgel bír. Ugyanakkor felelőssége biztosítani, hogy minden költségvetési vonatkozású törvénytervezethez pénzügyi elemzés is mellékeltessék.

Közösségi Jogi- és Érdekvédelmi Bizottság
9.1.12. A Közösségi Jogi- és Érdekvédelmi Bizottságban a Közgyűlésben képviselt koszovói Közösségek két-két taggal vesznek részt. Az egyetlen közgyűlési képviselő által reprezentált Közösségeket a Bizottságban az illető személy fogja képviselni.

9.1.13. Valamely törvénytervezetet a Közgyűlés Elnöksége bármely tagjának a kérésére be kell terjeszteni a Közösségi Jogi- és Érdekvédelmi Bizottsághoz. A Bizottság tagjainak többségi szavazata dönti el, hogy mellékelnek-e javaslatokat a szóban forgó törvénytervezethez az alább rögzített határidő betartása mellett.

9.1.14. Ha a Közösségi Jogi- és Érdekvédelmi Bizottság a javaslattétel mellett dönt, a törvénytervezet kézbesítésétől számított két héten belül meg kell fogalmaznia javaslatait annak érdekében, hogy biztosítsa a közösségi jogok és érdekek adekvát figyelembevételét, majd be kell terjesztenie ezeket a javaslatokat az illetékes funkcionális bizottsághoz vagy – esetenként – a Közgyűléshez.

9.1.15. A Bizottság saját kezdeményezésből is javasolhat olyan törvényeket és a Közgyűlés hatáskörébe tartozó más intézkedéseket, amelyeket megfelelőnek tart a Közösségek gondjainak orvoslására.

9.1.16. Mindegyik bizottsági tagnak joga van írott véleményt csatolni a Bizottsághoz benyújtott vagy a Bizottság által tekintetbe vett bármely törvénytervezethez.

9.1.17. A Közgyűlés Elnöksége, a Közgyűlésnek valamely állandó vagy különleges bizottsága, illetve egy tíz vagy több tagból álló csoportja valamely kérdésben konzultatív vélemény kikérése érdekében a Bizottsághoz fordulhat.

Különleges bizottságok
9.1.18. A Közgyűlés hatáskörének ellátása céljából olyan különleges bizottságokat létesíthet, amilyeneket szükségesnek és megfelelőnek tart.

9.1.19. A különleges bizottságok tagjainak számát a Közgyűlés határozza meg. A funkcionális bizottságok tagságának tükröznie kell a Közgyűlés tagságának sokszínűségét.

9.1.20. Ha a Közgyűlésben képviselt pártok vagy koalíciók valamelyike nem szerzett mandátumot valamely különleges bizottságban, joga van megfigyelői státussal egy közgyűlési tagot küldeni az illető különleges bizottság minden ülésére.

A bizottságok elnökei és alelnökei
9.1.21. A közgyűlési bizottságok elnöki tisztségeit az arányosság elve alapján kell betölteniük a Közgyűlésben képviselt pártok és koalíciók tagjainak.

9.1.22. A bizottságok két alelnököt választanak azon tagok közül, akik nem tartoznak az elnök képviselte párthoz vagy koalícióhoz. Legalább egyik alelnöknek nem szabad ahhoz a Közösséghez tartoznia, amelynek tagja az elnök. (...)

A Közgyűlés hatásköre
9.1.26. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
(a) törvények és határozatok elfogadása az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek az 5. részben rögzített illetékességi körében;
(b) a Közgyűlés Elnökségének megerősítése;
(c) Koszovó elnökének megválasztása;
(d) a miniszterelnök-jelölt s vele együtt az általa javasolt kormány miniszterei listájának a megszavazása, illetve elutasítása;
(e) döntéshozatal más, a jelen Alkotmányos keretben szabályozott kinevezések tekintetében;
(f) a hatáskörébe tartozó nemzetközi egyezményekre vonatkozó javaslatok felülvizsgálata és elfogadása;
(g) döntéshozatal a Kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványokat illetően;
(h) a Kormányt törvénytervezetek elkészítésére utasítani; (...)

Döntéshozatali eljárások
9.1.32. A Közgyűlés tagjai többségének jelenlétében határozatképes. Ha legalább a tagok egyharmada jelen van, kezdeményezheti és le is folytathatja eljárásait – azzal a feltétellel, hogy döntéshozatal esetén teljesüljön a határozatképességi követelmény.

9.1.33. Azokban az esetekben, amelyekben a jelen okmány tételesen nem tartalmaz ellenkező rendelkezéseket, a Közgyűlés a jelen lévő és a szavazásban részt vevő közgyűlési tagok többségi szavazatával hozza döntéseit.

A törvényhozási eljárás
9.1.34. A törvénytervezeteket első olvasatra a Kormány vagy a Közgyűlés egy vagy több tagja terjeszti a Közgyűlés elé.

9.1.35. Az illetékes állandó és különleges bizottságok felülvizsgálják a törvénytervezetet, s szükség esetén módosításokat javasolnak.

9.1.36. Második olvasatban a Közgyűlés a törvénytervezetet a bizottság(ok), a Kormány, illetve a Közgyűlés tagjai vagy tagjainak csoportjai által benyújtott módosítóindítványokkal együtt veszi figyelembe.

9.1.37. Ezután a Közgyűlés szavaz a módosítóindítványokról, majd a törvénytervezet egészéről. A törvénytervezet akkor tekinthető elfogadottnak, ha megkapja a jelen lévő és a szavazásban részt vevő közgyűlési tagok többségének szavazatát.

9.1.38. A Közgyűlés dönthet arról, hogy valamely törvénytervezetet, amely a második olvasatban elégtelen számú szavazatot kapott, harmadik olvasatban is előterjeszt az esetleges további jóváhagyott módosítóindítványokkal együtt. A törvénytervezet akkor tekinthető elfogadottnak, ha megkapja a jelen lévő és a szavazásban részt vevő közgyűlési tagok többségének szavazatát.

9.1.39. Valamely törvénynek a Közgyűlés általi, a 9.1.37. és 9.1.38. cikkekben megszabottak szerint történő elfogadását követő 48 órán belül a Közgyűlés bármely tagja – további öt tag támogatásával – óvást nyújthat be az Elnökséghez azzal az indoklással, hogy a törvény vagy annak bizonyos rendelkezései sértik az általa képviselt Közösség létfontosságú érdekeit. Az óvásnak tartalmaznia kell az állítólagos érdeksértés részletes leírását. Óvási alapot a következő tények képeznek: a törvény vagy annak bizonyos rendelkezései hátrányos megkülönböztetést jelentenek a kérdéses Közösség szempontjából; csorbítják a szóban forgó Közösségnek vagy tagjainak a 3. és 4. részekben rögzített jogait; illetve súlyosan akadályozzák a Közösséget etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi önazonosságának megőrzésében, védelmében vagy kifejezésében.

9.1.40. Ilyen esetekben az Elnökség felkéri a törvény, illetve a rendelkezések támogatóit, hogy három napon belül részletes indoklást nyújtsanak be válaszul. Ugyanakkor az elnökség felkéri mindkét felet, hogy jelöljenek ki egy-egy képviselőt a 9.1.41. cikkben előírt bizottságban való részvételre. A válasz kézbesítésétől számított öt napon belül az Elnökségnek meg kell próbálkoznia egy konszenzusteremtő javaslat előterjesztésével.

9.1.41. Amennyiben az Elnökségnek nem sikerül benyújtania öt napon belül a konszenzusteremtő javaslatot, az ügyet automatikusan átveszi egy háromtagú különleges Bizottság, amely a két fél képviselőjéből és az ENSZ Főtitkár Különleges Megbízottja által kijelölt elnökből áll. A Bizottságnak öt napon belül döntenie kell az óvás elutasítását, a kérdéses törvény vagy rendelkezések elutasítását, avagy a törvény módosított formában történő elfogadását javasolva a Közgyűlésnek, mely utóbbi esetben maga a Bizottság tesz módosítóindítványokat. A Bizottság döntéseit tagjai többségi szavazatával hozza.

9.1.42. A Közgyűlés dönt arról, hogy elfogadja az Elnökség konszenzusteremtő javaslatát – amennyiben ez utóbbi tett ilyen javaslatot – vagy pedig a Bizottság ajánlását. Az eljárás e szakaszában kizárólag a 9.1.40. és a 9.1.41. cikk szerint lehet módosítóindítványokat benyújtani. Ha a Közgyűlés elutasítja az Elnökség konszenzusteremtő javaslatát vagy a Bizottság ajánlását, vagy ha elfogadja a konszenzusteremtő javaslatot, esetleg az óvás elutasítására tett javaslatot, a törvénynek a Közgyűlés által elfogadott változata marad érvényben.

9.1.43. Ha nem nyújtanak be semmilyen óvást a 9.1.39. cikkben megszabott 48 órás határidőn belül, illetve a 9.1.42. cikk szerinti jóváhagyást követően, a törvény elfogadottnak tekintendő.

9.1.44. Az Elnök aláír minden, a Közgyűlés által elfogadott törvényt, és kihirdetés végett továbbítja ezeket az ENSZ Főtitkár Különleges Megbízottjának.

9.1.45. Ellentétes rendelkezések hiányában a törvények az ENSZ Főtitkár Különleges Megbízottja általi kihirdetésük napján lépnek hatályba. (...)

A Közgyűlés hivatalos nyelvei
9.1.49. A Közgyűlés és bizottságainak ülései két – albán és szerb – nyelven folynak. A Közgyűlés összes hivatalos okmányát szintén két nyelven (albán és szerb) kell kiállítani. A Közgyűlésnek törekednie kell arra, hogy a valamely Közösségre vonatkozó hivatalos dokumentumokat az illető Közösség nyelvén is hozzáférhetővé tegye.

9.1.50. A koszovói nem albán vagy nem szerb Közösséghez tartozó közgyűlési tagoknak joguk van anyanyelvükön szólni a Közgyűléshez vagy annak bizottságaihoz, illetve joguk van a Közgyűlésnek figyelembevétel végett benyújtott dokumentumokat anyanyelvükön megfogalmazni. Ilyen esetekben a Közgyűlés többi tagja számára biztosítani kell az albán és a szerb nyelvű tolmácsolást, illetve fordítást.

9.1.51. Minden kihirdetett törvényt albán, angol, bosnyák, szerb és török nyelven is közzé kell tenni. (...)

3. fejezet: A kormány
A Kormány hatásköre

9.3.1. A Kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat, és az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek a jelen Alkotmányos keretben rögzített hatáskörében alkalmazza a Közgyűlés hozta törvényeket, illetve más törvényeket.

9.3.2. A Kormány saját kezdeményezésből törvénytervezeteket nyújthat be a Közgyűlésnek, illetve köteles ezt megtenni a Közgyűlés kérésére.

Minisztériumok és végrehajtó szervek
9.3.3. A Kormány illetékességi körébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében szükség szerint minisztériumokat és más végrehajtó szerveket kell létesíteni.

A Kormány összetétele
9.3.4. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

9.3.5. Legalább két miniszternek mindenkor a Közgyűlésben többségi képviselettel rendelkezőtől eltérő Közösségből kell származnia.
(a) Ezen miniszterek közül legalább egyiknek a koszovói Szerb Közösség tagjának kell lennie, a másiknak pedig egy másik Közösség tagjának.
(b) Abban az esetben, ha a miniszterek száma meghaladja a tizenkettőt, egy harmadik miniszternek egy nem többségi Közösség tagjának kell lennie.
(c) Ezek a miniszterek meg hatáskörük a nem többségi Közösségeket képviselő pártokkal, koalíciókkal vagy csoportokkal folytatott egyeztetéseket követően jelölhetők ki.

9.3.6. A miniszterelnök és a miniszterek lehetnek közgyűlési tagok vagy a Közgyűlésen kívüli, megfelelő képesítéssel rendelkező személyek. Azon miniszterek kinevezéséhez, akik nem a Közgyűlésben többségi képviselettel rendelkező Közösségek tagjai, s továbbá nem is közgyűlési tagok, az érintett Közösség közgyűlési képviselőinek formális jóváhagyása szükséges.

A miniszterek külső tevékenysége
9.3.7. Mandátumuk idején a miniszterelnök és a miniszterek nem tölthetnek be más közhivatalt, nem vállalhatnak más teljes munkaidejű állást, s nem is folytathatnak semmilyen, a hivatalukkal összeférhetetlen részidős tevékenységet.

A miniszterelnök és a miniszterek megválasztása
9.3.8. A közgyűlési választásokat követően vagy a miniszterelnök felmondása, illetve hivatalának más okból bekövetkező megüresedése esetén Koszovó elnöke miniszterelnök-jelöltet javasol a pártokkal, koalíciókkal vagy a Közgyűlésben képviselt csoportokkal folytatott tárgyalásokat követően. A miniszterelnök-jelölt a Közgyűlés elé terjeszti a miniszterekre vonatkozó javaslatlistáját. A miniszterelnököt a miniszterekkel együtt a Közgyűlés választja meg tagjainak többségi szavazatával.

9.3.9. Ha a javasolt jelölt nem szerzi meg az előírt többséget, Koszovó elnöke tíz napon belül újabb jelöltet javasol a miniszterelnöki tisztségre. Az új jelöltet és az általa javasolt miniszterek listáját a Közgyűlés hagyja jóvá, tagjainak többségi szavazatával.

A bizalmatlansági indítvány
9.3.10. A Közgyűlés csak akkor vonhatja meg bizalmát a Kormánytól, ha ezzel egyidejűleg, tagjainak többségi szavazatával, új miniszterelnököt is választ, s jóváhagyja az általa javasolt miniszterek listáját.

9.3.11. A lemondatott Kormány mandátuma az új miniszterelnök és miniszterek megválasztásával ér véget.

A Kormány összetételének változásai
9.3.12. Megválasztását követően a miniszterelnök leválthatja bármelyik miniszterét, a Közgyűlés beleegyezése nélkül.

9.3.13. A miniszterelnök lemondása esetén lemond a teljes Kormány. A leköszönő Kormány ideiglenesen hivatalában marad az új miniszterelnök megválasztásáig.

A Kormány működésével kapcsolatos eljárások
9.3.14. A Kormány üléseit a miniszterelnök hívja össze és vezeti, illetve javasolja ezen ülések napirendjét. A miniszterelnök szükség esetén képviseli a Kormányt, meghatározza a kormánypolitika általános irányvonalait, és összehangolja a Kormány tevékenységét.

9.3.15. Mindegyik miniszter – a saját illetékességi területén – felel a kormánypolitika megvalósításáért.

9.3.16. A Kormánynak törekednie kell arra, hogy egyhangú döntéseket hozzon. Ha szavazásra kerül sor, a döntéseket a jelen lévő és a szavazásban részt vevő miniszterek többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata a döntő. A jelen okmányban nem szabályozott kérdéseket illetően a Kormány határozza meg saját eljárásjogi szabályait.

A Kormány hivatalos nyelvei
9.3.17. A Kormány és testületeinek ülései két – albán és szerb – nyelven folynak. A Kormány összes hivatalos okmányát szintén két nyelven (albán és szerb) kell kiállítani.

9.3.18. A koszovói nem albán vagy nem szerb Közösséghez tartozó kormánytagoknak joguk van anyanyelvüket használni. (...)

Tizedik rész Ombudsman
10.1. A koszovói természetes és jogi személyeknek joguk van – anélkül hogy megfélemlítéstől vagy megtorlástól kellene tartaniuk – panaszt emelni egy független Hivatalnál bármely koszovói hatóságnak az emberi jogokat sértő vagy a hatalommal való visszaélést jelentő intézkedései ellen.

10.2. A hatályos UNMIK törvényeknek megfelelően, a Hivatalnak jogában áll panaszokat iktatni és kivizsgálni, monitorozni, megelőző intézkedéseket foganatosítani, javaslatot tenni és tanácsot adni minden ilyen ügyben.

10.3. Az Ombudsman különösképpen a nagyon súlyos vagy rendszeres jogsértésekre, a hátrányos megkülönböztetésekre (beleértve a Közösségek és tagjaik elleni diszkriminációt), illetve a Közösségek és tagjaik által elszenvedett jogsértésekre vonatkozó bejelentéseket részesíti elsőbbségben.

Tizenegyedik rész Független testületek és hivatalok
11.1. A következő testületek és hivatalok az Ideiglenes Önkormányzati Intézményektől függetlenül teljesítik feladataikat:
(a) a Központi Választási Bizottság;
(b) a Koszovói Bírói és Ügyészi Kar;
(c) az Állami Számvevőszék;
(d) a Koszovói Bankügyi Tanács;
(e) a Független Médiabizottság;
(f) a Közszolgálati Hangos-Képes Média Vezetőtanácsa;
(g) a Lakás- és Ingatlanügyi Igazgatóság, valamint az Ingatlan-visszaigénylési Bizottság.

11.2. A fent említett testületek és hivatalok, valamint a törvény útján létesített hasonló független testületek meg hivatalok hatáskörét, kötelezettségeit s összetételét a létesítésüket elrendelő jogszabályok határozzák meg. (...)

14. Rész
Zárórendelkezések
14.1. A jelen Alkotmányos keret és a Közgyűlés bármely törvénye közötti ellentmondás esetén a jelen Alkotmányos keret előírásai tekintendők hatályosnak. (...)

14.3. Az ENSZ Főtitkár Különleges Megbízottja saját kezdeményezésből vagy a Közgyűlés tagjai kétharmadának kérésére módosíthatja a jelen Alkotmányos keretet. (...)

14.5. A jelen Alkotmányos Keret az ENSZ Főtitkár Különleges Megbízottja általi kihirdetését követően azonnal hatályba lép.

Kelt 2001. május 15-én. Hans HAEKKERUP
Az ENSZ Főtitkárának Különleges Megbízottja

2002.09.02.

a cikk *.pdf formátumban